Az agy háza három emeletből áll. Az első emeleten azoknak a feladatoknak az intézése folyik, amelyek nélkülözhetetlenek a túléléshez. Ha végigmész a szobákon, rátalálsz azokra az irányítóközpontokra, amelyek a légzésedet, a szívverésedet és az emésztésedet ellenőrzik. Egy másik fontos szobában arról gondoskodnak, hogy tartani tudd az egyensúlyodat. Itt raktározódik el minden mozgás, amit már megtanultál; pl. a kerékpározás, az úszás, az ugrókötelezés, a zongorázás, vagy az írás. Mivel a mozgásokat ezen a helyen biztonságosan megőrzik, egyszerűen felülhetsz a kerékpárodra és elindulhatsz anélkül, hogy eltűnődnél, hogyan is kell ezt csinálni.

Agyad épületének második emeletén számos kisebb szoba sorakozik. Bizonyos szobákban az alapvető testi funkcióknak – a testhőmérsékletnek, az alvás és az ébrenlét állapotának, valamint az éhségérzetnek – az irányítása történik. De olyanok is vannak, ahol az érzéseid születnek …

A második emeleten található emlékezőképességednek egy fontos összetevője is: a rövid távú emlékezet, amely például arról gondoskodik, hogy délben eszedbe jusson, hova állítottad reggel a kerékpárodat.

Az agyad legfelső emeletének a legnagyobb az alapterülete, és itt van a legtöbb szoba is. Minden szobában más-más események zajlanak: látás, hallás, érzés, szaglás, mozgás, beszéd, írás, számolás, emlékezés, ötletek, zenélés. Észre fogod venni, hogy itt tényleg mennyi minden történik. Vicces, hogy amikor felfelé gyalogolsz a lépcsőn, akkor a bal oldalon ugyanazokat a szobákat találod, mint a jobb oldalon. Ennek az az oka, hogy az agyad két részből áll, és a két agyfélteke elosztotta a tennivalókat. A baloldali szobák hatására tudsz beszélni és számolni egy repülőgépmodell összerakásakor logikusan, a helyes irányba haladni, a szabályokat betartani, vagy rájönni a dolgok nyitjára. A jobbra található szobákban egész más dolgokról van szó. Ezeknek köszönheted, hogy rálátásod van a dolgokra, vagy hogy egy történethez el tudod képzelni a képeket. Itt alakul ki a ritmusérzék, amire akkor van szükséged, amikor táncolsz, valamint az ujjaid ügyessége, hogy muzsikálni tudj. Itt lakik a fantázia, továbbá a kreativitás is, amely ahhoz kell, hogy festeni tudj.

A szobák között van egy szép, széles folyosó, ahonnan az összes szobához eljuthatsz: szabadon sétálgathatsz ki-be, oda-vissza, jobbra-balra, a lépcsőkön pedig eljuthatsz a többi emeletre is.

És most jól figyelj: az agyadban minden szoba ajtajának nyitva, vagy legalábbis könnyen nyithatónak kell lennie ahhoz, hogy kedved szerint sétálgathass. Ez az első számú feltétele annak, hogy minden feladatot jól, gyorsan és könnyen végezz el, és hogy a tanulás örömet jelentsen számodra.

Mi történik akkor, ha az ajtók csukva vannak vagy nehezen nyílnak? Akkor előfordulhat, hogy a házi feladatot rosszul oldod meg, mert félsz, hogy rossz jegyet kapsz, vagy hogy nem tudsz egy repülőgépet a leírás szerint összerakni, mert a belső szemeiddel nem látod, hogyan kell a végén kinéznie. Ha a bal és jobb szobák történései nincsenek összhangban, mert a széles folyosó nehezen járható, akkor nehezedre esik megérteni az összefüggéseket, vagy megjegyezni, amit olvastál. Ráadásul hamar el is fáradsz, mert elhasználod az energiádat, sőt talán még olyanokat is mondasz, mint például: “utálok tanulni”, vagy “a matek hülyeség”, vagy: “nincs kedvem olvasni”.”

(forrás: Helga Baureis – Claudia Wagenmann: Hatékony tanulás kineziológiával (2006)