A stressz - életünk minden percében
“Az emberek általában azt értik a “stresszes vagyok” kifejezésen, hogy erős idegrendszeri izgalmat tapasztalnak valamilyen különösen megterhelő helyzetben – leginkább a munka, a családi élet, a kapcsolatok, az anyagiak vagy az egészség területén. Csakhogy az idegfeszültség érzete önmagában nem definiálja a stresszt – sőt, szigorúan véve nincs is mindig jelen, amikor az ember stresszes. A stressz, legalábbis a mi definíciónkban, független az egyén szubjektív érzéseitől. A stressz a szervezetben, az immunrendszerben és sok más belső szervben – végbemenő objektív fiziológiai folyamatok mérhető sora. Mind az állatok, mind az emberek elszenvedhetnek stresszt anélkül, hogy a tudatában lennének.”
– mutatott rá könyvében Selye János
A stressz reakciói olyan alacsonyrendű állatoknál is előfordulnak, amelyeknek egyáltalán nincsenek idegrendszerük (…) Sőt, a stressz még a testen kívüli sejtkultúrákban is felidézhető.”
A stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre (Selye János meghatározása alapján).
A stresszt kiváltó okot stresszornak nevezzük, az emberek ezekre adott válaszai a stresszreakciók. A stressz nem olyasmi, amit el kell kerülni. Valójában nem is lehet. Az abszolút stresszmentes állapot a halál. Lényegtelen, hogy a stresszor maga kellemes-e vagy kellemetlen. Hatása kizárólag attól függ, hogy mennyire veszi igénybe a szervezet alkalmazkodóképességét. Fontos megemlíteni, hogy a szervezet alkalmazkodóképessége, vagy adaptációs energiája véges és kimeríthető. A szervezetnek a stressz hatására mindig a leggyengébb “láncszeme” (szív, vese, gyomor …) szakad el, jóllehet minden rész egyaránt ki volt téve a hatásnak.
“Selye felfedezte, hogy a stressz biológiai hatása elsősorban háromféle szervet, ill. szövetet érint:
– a hormonrendszert – látható elváltozásokat okozva a mellékvesében;
– az immunrendszert – számos immunsejtet tartalmaz a lép, a csecsemőmirigy, a nyirokcsomók; végezetül változást idéz elő
– a belek és a gyomor nyálkahártyájában.”
Stresszt azok a dolgok okoznak, amelyekkel szemben gátoltságot, félelmet és ezekből eredő cselekvőképtelenséget érzünk.
A stresszre adott érzelmi reakciók többek között az alábbiak lehetnek:
Szorongás (aggódás, félelem, feszültség), harag, agresszió, levertség, depresszió, fásultság …
A stresszre adott fizikai reakciók:
Fejfájás, izzadás, remegés, súlyos esetben ájulás … a stresszre az egész szervezetünk reagál.
Amennyiben a stresszt feldolgozzuk, életünkre gyakorolt hatása csökken vagy megszűnik
Az érzelmi stresszek feldolgozása nagyon fontos, hiszen agyunk, testünk tárolja ezeket,
és ezekkel együtt saját válaszreakciónkat is (pl: sértődöttség, harag, ellenállás…).
Amikor életünk során ismét hasonló helyzetbe kerülünk, a régi beidegződések szerint reagálunk a külvilágra,
s ezen változtatni csak a stressz feldolgozásával tudunk.
A jelenbeli stressz megoldása: a múlt feltárása, tudatosítása és feloldása.
