Neuroemocionális pályák

A kineziológiai módszereken belül, új, sajátos eszköz az érzelmi ügyek feldolgozásához.

Öt alapérzelem idegrendszeri kiegyensúlyozását teszi lehetővé.

Ennek a kineziológiai rendszernek

a témája a túlélési érzelmek:

• a HARAG

(düh, gyűlölet, ingerültség, korlátozottság)

• a FÉLELEM

(szorongás, aggodalom, rossz előérzet, depresszió, fóbia)

• a PÁNIK

(társadalmi kapcsolatok elvesztése, szeparációs szorongás,
magányosság, bánat, gyász)

• a MOTIVÁCIÓ hiánya

(elvárásokkal, az érdeklődés hiányával,
folyamatos  sóvárgással kapcsolatos témák)

• a GONDOSKODÁS hiánya  

(ami lehet önmagunkkal vagy másokkal kapcsolatos), vagy
épp ellenkezőleg, az eltúlzott gondoskodás igénye;
a kötődés minőségéről szól, családtagokkal, párkapcsolatokban,
autisztikus problémáknál, kapcsolati függőségeknél.
Ide tartozik, ha nem tudok kapcsolódni másokhoz,
pl. az újszülött gyermekemhez.

A kineziológia, ezzel a megközelítéssel lehetőséget ad az öt alapérzelemhez
(HARAG, a FÉLELEM, a PÁNIK, a MOTIVÁCIÓ és a GONDOSKODÁS)
kapcsolódó neurológiai útvonalak közvetlen kiegyensúlyozására, nagyon mély stresszmentesítésére;
ezt követően pedig, a test izmaiban és a vegetatív idegrendszerben, az adott érzelem által kifejtett fiziológiai hatás feloldására.

Az érzéseink mentén alakul a mindennapi érzelmi életünk, a viselkedésünk, az egészségünk, összességében az életminőségünk.

Az érzelmeinket megélhetjük

• tudatosan:     

A bennünk dolgozó érzelmeknek nagyon kicsi töredékét
(egyes vélemények szerint csupán 2%-át) tudjuk tudatos
szinten beazonosítani.

• tudat alatt:   

A tudat alatt megélt érzelmeknél azt tapasztaljuk, hogy
pl. szomorúság van bennünk, de nem tudjuk megnevezni az okát.

• tudattalanul: 

Ezeket az érzelmeket is megéljük, pl. amikor valaki egy semlegesnek
minősülő helyzetben idegesen, csapkodva intézi a tennivalóit.
A reakciójára nincs ésszerű magyarázat és miközben a környezete
jelzi az érthetetlen viselkedését, csak ennyit felel:
“Dehogy, nem is vagyok ideges!” és anélkül, hogy felismerné a
benne zajló folyamatokat, kapkodó tevékenységét tovább folytatja.

Alkalmazási területe a teljesség igénye nélkül:

• Félelmek
• Szorongások
• Depresszió
• Aggodalom
• Fóbia
• Alvási probléma
• Fogcsikorgatás
• Pánik
• Düh
• Gyűlölet
• Elhúzódó gyász
• Motiválatlanság
• Kapcsolatteremtési probléma
• Magány
• Félénkség
• Függőség

A KINEZIOLÓGIA NEM DIAGNOSZTIZÁL.
A BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIAKÉNT ALKALMAZHATÓ.
NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.

A kineziológia a kiegyensúlyozott energiaáramlás útjában álló akadályok feloldását célozza, beindítva a szervezet öngyógyító mechanizmusát.