„Az emberek általában azt értik a „stresszes vagyok” kifejezésen, hogy erős idegrendszeri izgalmat tapasztalnak valamilyen különösen megterhelő helyzetben – leginkább a munka, a családi élet, a kapcsolatok, az anyagiak vagy az egészség területén. Csakhogy az idegfeszültség érzete önmagában nem definiálja a stresszt – sőt, szigorúan véve nincs is mindig jelen, amikor az ember stresszes. A stressz, legalábbis a mi definíciónkban, független az egyén szubjektív érzéseitől. A stressz a szervezetben – az agyban, a hormonrendszerben, az immunrendszerben és sok más belső szervben – végbemenő objektív fiziológia folyamatok mérhető sora. Mind az állatok, mind az emberek elszenvedhetnek stresszt anélkül, hogy a tudatában lennének.”

„A stressz nem idegfeszültség – mutat rá Selye. – A stressz reakciói olyan alacsonyrendű állatoknál is előfordulhatnak, amelyeknek egyáltalán nincsenek idegrendszerük. (…) Sőt, a stressz még a testen kívüli sejtkultúrákban is felidézhető.”

A stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre (Selye János meghatározása alapján)
A stresszt kiváltó okot stesszornak nevezzük, az emberek ezekre adott válaszai a stresszreakciók.
A stressz nem olyasmi, amit el kell kerülni. Valójában nem is lehet. Az abszolút stresszmentes állapot a halál.
Lényegtelen, hogy a stresszor maga kellemes-e vagy kellemetlen. Hatása kizárólag attól függ, hogy mennyire veszi igénybe a szervezet alkalmazkodóképességét. Fontos megemlíteni, hogy a szervezet alkalmazkodóképessége, vagy adaptációs energiája véges és kimeríthető.
A szervezetnek a stressz hatására mindig a leggyengébb “láncszeme” (szív, vese, gyomor…) szakad el, jóllehet minden rész egyaránt ki volt téve a hatásnak.

„Selye felfedezte, hogy a stressz biológiai hatása elsősorban háromféle szervet, illetve szövetet érint: a hormonrendszert – látható elváltozásokat okozva a mellékvesében –, az immunrendszert – számos immunsejtet tartalmaz a lép, a csecsemőmirigy, a nyirokcsomók –, végezetül változást idéz elő a belek és a gyomor nyálkahártyájában.”

Stresszt azok a dolgok okoznak, amelyekkel szemben gátoltságot, félelmet és ezekből eredő cselekvőképtelenséget érzünk.

A stresszre adott érzelmi reakciók többek között az alábbiak lehetnek:
Szorongás (aggódás, félelem, feszültség), harag, agresszió, levertség,  depresszió, fásultság…
A stresszre adott fizikai reakciók:
Fejfájás, izzadás, remegés, súlyos esetben ájulás…a stresszre az egész szervezetünk reagál.

Amennyiben a stresszt feldogozzuk, életünkre gyakorolt hatása csökken vagy megszűnik.

Az érzelmi stresszek feldolgozása nagyon fontos, hiszen agyunk, testünk tárolja ezeket, és ezekkel együtt saját válaszreakciónkat is (pl: sértődöttség, harag, ellenállás..). Amikor életünk során ismét hasonló helyzetbe kerülünk, a régi beidegződések szerint reagálunk a külvilágra, s ezen változtatni csak a stressz feldolgozásával tudunk.

A jelenbeli stressz megoldása: a múlt feltárása, tudatosítása és feloldása.

(Forrás: Selye János: Életünk és a stress, Dr. Máté Gábor: A test lázadása)