Címke: Budapest
NEP – Kineziológia
Neuroemocionális pályák
A kineziológiai módszereken belül, új, sajátos eszköz az érzelmi ügyek feldolgozásához.
Öt alapérzelem idegrendszeri kiegyensúlyozását teszi lehetővé.
Ennek a kineziológiai rendszernek
a témája a túlélési érzelmek:
-
a HARAG
(düh, gyűlölet, ingerültség, korlátozottság)
-
a FÉLELEM
(szorongás, aggodalom, rossz előérzet, depresszió, fóbia)
-
a PÁNIK
(társadalmi kapcsolatok elvesztése, szeparációs szorongás,
magányosság, bánat, gyász)
-
a MOTIVÁCIÓ hiánya
(elvárásokkal, az érdeklődés hiányával,
folyamatos sóvárgással kapcsolatos témák)
-
a GONDOSKODÁS hiánya
(ami lehet önmagunkkal vagy másokkal kapcsolatos), vagy
épp ellenkezőleg, az eltúlzott gondoskodás igénye;
a kötődés minőségéről szól, családtagokkal, párkapcsolatokban,
autisztikus problémáknál, kapcsolati függőségeknél.
Ide tartozik, ha nem tudok kapcsolódni másokhoz,
pl. az újszülött gyermekemhez.
A kineziológia, ezzel a megközelítéssel lehetőséget ad az öt alapérzelemhez
(HARAG, a FÉLELEM, a PÁNIK, a MOTIVÁCIÓ és a GONDOSKODÁS)
kapcsolódó neurológiai útvonalak közvetlen kiegyensúlyozására, nagyon mély stresszmentesítésére;
ezt követően pedig, a test izmaiban és a vegetatív idegrendszerben, az adott érzelem által kifejtett fiziológiai hatás feloldására.
Az érzéseink mentén alakul a mindennapi érzelmi életünk, a viselkedésünk, az egészségünk, összességében az életminőségünk.
Az érzelmeinket megélhetjük
- tudatosan:
A bennünk dolgozó érzelmeknek nagyon kicsi töredékét
(egyes vélemények szerint csupán 2%-át) tudjuk tudatos
szinten beazonosítani.
- tudat alatt:
A tudat alatt megélt érzelmeknél azt tapasztaljuk, hogy
pl. szomorúság van bennünk, de nem tudjuk megnevezni az okát.
- tudattalanul:
Ezeket az érzelmeket is megéljük, pl. amikor valaki egy semlegesnek
minősülő helyzetben idegesen, csapkodva intézi a tennivalóit.
A reakciójára nincs ésszerű magyarázat és miközben a környezete
jelzi az érthetetlen viselkedését, csak ennyit felel:
“Dehogy, nem is vagyok ideges!” és anélkül, hogy felismerné a
benne zajló folyamatokat, kapkodó tevékenységét tovább folytatja.
Alkalmazási területe a teljesség igénye nélkül:
- Félelmek
- Szorongások
- Depresszió
- Aggodalom
- Fóbia
- Alvási probléma
- Fogcsikorgatás
- Pánik
- Düh
- Gyűlölet
- Elhúzódó gyász
- Motiválatlanság
- Kapcsolatteremtési probléma
- Magány
- Félénkség
- Függőség
A KINEZIOLÓGIA NEM DIAGNOSZTIZÁL.
A BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIAKÉNT ALKALMAZHATÓ.
NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.
A kineziológia a kiegyensúlyozott energiaáramlás útjában álló akadályok feloldását célozza, beindítva a szervezet öngyógyító mechanizmusát.
Mikor alkalmazható?
A kineziológiai kezelés támogathatja számos probléma pozitív irányú változásának elérését.
Hisz a tudatalattiban bármilyen üggyel kapcsolatban „megbújhat” egy negatív, korlátozó hitrendszer, ami észrevétlen gyakorol hatást döntéseinkre, viselkedésünkre, választásainkra. Ezeket vagy generációsan örököltük őseinktől, vagy mi alakítottuk ki magunknak életünk során.
A kineziológia hozzájárul
- A testi – lelki egészség és egyensúly létrehozásához és fenntartásához.
- Az önbizalom és az önértékelés növeléséhez.
- A képességek kibontakoztatásához.
- A célok megvalósításának útjában álló, belső akadályok azonosításához, feloldásához.
- A stresszhelyzetek, félelmek kezeléséhez.
- Önmagunk jobb megismeréséhez, a tudatosság fejlesztéséhez.
- A munkahelyi, családi konfliktusok rendezéséhez.
- Az energiaszint növeléséhez.
- Az életminőség javításához.
A kineziológia javasolt (a teljesség igénye nélkül):
- Feszült, stresszes élethelyzet,
- Pszichoszomatikus betegség,
- Függőség, fóbia,
- Félelmek, szorongás,
- Kapcsolati probléma,
- Veszteség (válás, gyász),
- Testvér érkezése, féltékenység,
- Beilleszkedési nehézségek,
- Körömrágás,
- Beszédhiba,
- Alvászavar,
- Tanulási probléma … esetén.
A kineziológia Magyarországon kevésbé ismert ága: LEAP-SIPS-GLIA,
alkalmazható az alábbi esetekben:
- Tanulási nehézségek,
- Helyesírási problémák,
- Olvasási és szövegértési zavarok,
- Számolási nehézségek,
- Pszichoszomatikus tünetek (fejfájás, émelygés),
- Vizsgadrukk,
- Izmokat, inakat, szalagokat érintő mozgási problémák, fájdalmak,
- Achilles ín rövidülés,
- Csonttörés és izmokat érintő műtét után visszamaradó fájdalom,
- Szem – kéz koordináció,
- Felnőttkori átképzés,
- Munkahelyi, magánéleti stressz,
- Gyakori, indokolatlan megbetegedés,
- Koncentrációs nehézségek
- Beszédzavar
- Memóriazavar
- Tic
- Fogcsikorgatás
- Migrén
Kineziológia és képességfejlesztés
A kineziológia tág határok között értelmezi a képességfejlesztést.
Tanulási problémának tekint minden olyan helyzetet, amikor képtelennek érezzük magunkat egy feladat elvégzésére legyen az tanulás, számolás, írás, ügyintézés, kapcsolatteremtés, munkavégzés. Tehát tanulásnak tekint minden olyan helyzetet, amely egy ember képességeinek, készségeinek alkalmazását igényli annak érdekében, hogy célját elérje.
Minden kineziológiai rendszer központi részét képezik a képességfejlesztő gyakorlatok.
Mit csinál a kineziológus?
A megoldásra váró probléma meghatározása után a kineziológus speciális technikát – izomtesztelést – használ arra, hogy visszajelzést kapjon a tudat – tudatalatti – test szintjéről.
Az izomtesztelés alapja, hogy bármely stressz, negatív gondolat változást idéz elő a testben, tehát az izmokban, az izomtónusban is, ezt érzékeli a tesztelő.
A test és az agy fogantatásunk pillanatától elraktároz minden eseményt, attól függetlenül, hogy ezekre emlékszünk-e tudatosan, vagy sem.
A kineziológiai munka során a feladat az, hogy az adott témával kapcsolatban a tudatalattiban lévő információkat a felszínre hozzuk, ezáltal lehetővé válik a kapcsolódó negatív érzelmek oldása. Mindig az a cél, hogy a negatív stresszeket a lehető legkíméletesebb módon távolítsuk el a testből és az elméből. A kineziológia korrekciós gyakorlatai egyszerűek, gyengédek, fájdalommentesek.
Az érzelmi stresszek feloldása energetikai egyensúlyt hoz létre a testben azáltal, hogy szabaddá válik az energiaáramlás a szervezetben, aktivizálva ezzel a test öngyógyító mechanizmusát.
A kineziológus kérdéseket tesz fel a különböző kineziológiai rendszereknek megfelelően, közben enyhe nyomást gyakorol a vizsgált személy kinyújtott karjára. A kar izmai – közvetítve az agy ill. a test sejtmemória szinten tárolt információit – erősen tartó vagy elgyengülő izomtónussal reagálnak.
Ez teszi lehetővé, hogy fényt derítsünk az adott probléma valódi okára, illetve, hogy megkeressük a rengeteg lehetséges korrekció közül a legoptimálisabbat.
Mikor várható eredmény?
A kineziológia hatékonysága több tényezőtől függ. Fontos, hogy a segítséget kérő készen álljon és akarja a változást. Szükség van a felelősségvállalásra és a magán végzett belső munkára, az aktív együttműködésre. Ennek függvényében a változás mindenkinek a saját ritmusában történik. Öröm, amikor ez egy kezelés után bekövetkezik, de gyakoribb, hogy ennél több alkalmat vesz igénybe.
A kezelések között 2-4 hét telik el.
Munkám során ezek az eszközök állnak a rendelkezésemre:
LEAP, NEP, SIPS, GLIA, AFT, Stress Release, One Brain, Touch for Healt, Brain Gym,
Stressz
„Az emberek általában azt értik a „stresszes vagyok” kifejezésen, hogy erős idegrendszeri izgalmat tapasztalnak valamilyen különösen megterhelő helyzetben – leginkább a munka, a családi élet, a kapcsolatok, az anyagiak vagy az egészség területén. Csakhogy az idegfeszültség érzete önmagában nem definiálja a stresszt – sőt, szigorúan véve nincs is mindig jelen, amik
or az ember stresszes. A stressz, legalábbis a mi definíciónkban, független az egyén szubjektív érzéseitől. A stressz a szervezetben – az agyban, a hormonrendszerben, az immunrendszerben és sok más belső szervben – végbemenő objektív fiziológia folyamatok mérhető sora. Mind az állatok, mind az emberek elszenvedhetnek stresszt anélkül, hogy a tudatában lennének.”
„A stressz nem idegfeszültség – mutat rá Selye. – A stressz reakciói olyan alacsonyrendű állatoknál is előfordulhatnak, amelyeknek egyáltalán nincsenek idegrendszerük. (…) Sőt, a stressz még a testen kívüli sejtkultúrákban is felidézhető.”
A stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre (Selye János meghatározása alapján)
A stresszt kiváltó okot stesszornak nevezzük, az emberek ezekre adott válaszai a stresszreakciók.
A stressz nem olyasmi, amit el kell kerülni. Valójában nem is lehet. Az abszolút stresszmentes állapot a halál.
Lényegtelen, hogy a stresszor maga kellemes-e vagy kellemetlen. Hatása kizárólag attól függ, hogy mennyire veszi igénybe a szervezet alkalmazkodóképességét. Fontos megemlíteni, hogy a szervezet alkalmazkodóképessége, vagy adaptációs energiája véges és kimeríthető.
A szervezetnek a stressz hatására mindig a leggyengébb “láncszeme” (szív, vese, gyomor…) szakad el, jóllehet minden rész egyaránt ki volt téve a hatásnak.
„Selye felfedezte, hogy a stressz biológiai hatása elsősorban háromféle szervet, illetve szövetet érint: a hormonrendszert – látható elváltozásokat okozva a mellékvesében –, az immunrendszert – számos immunsejtet tartalmaz a lép, a csecsemőmirigy, a nyirokcsomók –, végezetül változást idéz elő a belek és a gyomor nyálkahártyájában.”
Stresszt azok a dolgok okoznak, amelyekkel szemben gátoltságot, félelmet és ezekből eredő cselekvőképtelenséget érzünk.
A stresszre adott érzelmi reakciók többek között az alábbiak lehetnek:
Szorongás (aggódás, félelem, feszültség), harag, agresszió, levertség, depresszió, fásultság…
A stresszre adott fizikai reakciók:
Fejfájás, izzadás, remegés, súlyos esetben ájulás…a stresszre az egész szervezetünk reagál.
Amennyiben a stresszt feldogozzuk, életünkre gyakorolt hatása csökken vagy megszűnik.
Az érzelmi stresszek feldolgozása nagyon fontos, hiszen agyunk, testünk tárolja ezeket, és ezekkel együtt saját válaszreakciónkat is (pl: sértődöttség, harag, ellenállás..). Amikor életünk során ismét hasonló helyzetbe kerülünk, a régi beidegződések szerint reagálunk a külvilágra, s ezen változtatni csak a stressz feldolgozásával tudunk.
A jelenbeli stressz megoldása: a múlt feltárása, tudatosítása és feloldása.
(Forrás: Selye János: Életünk és a stress, Dr. Máté Gábor: A test lázadása)
Kapcsolat
Kalocsai Erika
Telefon:
30 / 258 – 4200
(A sikertelen hívás oka gyakran, hogy a hívás megzavarná valakinek a kezelését.
A türelmét kérem; visszahívom, amennyiben telefonszámát kijelzi a készülékem.)
Cím:
Cédrus rendelő
Budapest, XI. ker. Könyves György u. 5.
(Újbuda-központ metróállomás,
Allee közelében)
Fontos:
A kineziológiai kezelések 1 – 1,5 órát vesznek igénybe.
Két kezelés között 2-4 hét telik el.
(Ennyi időre van szükség az új információk feldolgozásához, beépüléséhez.)
Ár: 16.000 Ft / alkalom
Térkép:
(google térkép itt érhető el)
Email:
erika.kineziologia@gmail.com
Adatlap
Emlékeztető
kulcsszavak: alternatív, belváros, Bp., Buda, Budapest, életminőség javítás, félelem, fóbia, függőség, halogatás, kineziológia, kineziológus, kineziológiai oldás, körömrágás, Mammut, metró közelében, Moszkva tér, önbizalom, pánik, Pest, egészség, stressz, stresszoldás, Széll Kálmán tér, szorongás, tanulási képesség, tanulási probléma, gyerek, természetgyógyász, 1.ker, 1. ker., I. kerület, i. ker., 2.ker, 2. ker., II. kerület, ii. ker., 5.ker, 5. ker., V. kerület, v. ker., 11.ker, 11. ker., XI. kerület, xi. ker., 12.ker., 12. ker, XII. kerület,, xii. ker., 13.ker, 13. ker., XIII. kerület, xiii. ker. kineziológia ár, árak, térkép, kapcsolat, elérhetőség, Újbuda, Hegyvidék, Újlipótváros, Terézváros
Magamról
„Minden krízisben ott rejlenek nemcsak a veszélyek,
hanem a lehetőségek is”. (Martin Luther King)
Ajándékba kaptam egy könyvelői kurzust. Tudtam, hogy a témáját tekintve nem áll hozzám közel, de gondoltam a tudásanyag, amit átad hasznos lehet számomra.
Vizsga előtti héten – általam még soha nem tapasztalt – iszonyatos fejfájás gyötört. Sok mindennel próbáltam megszüntetni
, de nem jártam sikerrel. Ennek ellenére nem adtam fel, tanultam.
Hiába, erőfeszítéseimet nem koronázta siker.
Így még soha nem jártam, ezért óriási csalódást jelentett nekem, ugyanakkor döbbenetes élményt adott. Átéltem, belülről láttam, éreztem milyen az amikor valaki készül, tanul, tudja is az anyagot, és mégsem képes a tanár segítő kérdéseire válaszolni, csak a szenvedés végét várja.
Kívülről érzékeltem a termet, a jelenlévőket és magamat, ahogy ülök és egyszerűen nem értettem hová lettek a dolgok a fejemből. Csak nagy üresség volt bennem, semmit sem találtam egy gondolat kivételével: Miért nem engednek el? Látják, hogy nem tudok felelni a kérdésekre. Az egyik tanár ismert az előadásokról, ennél jóval többre számított tőlem, mindenképp segíteni szeretett volna, de csak a kínos helyzetet hosszabbította.
Sokszor láttam én már ilyen jelenetet, csak eddig nem én voltam a főszereplő.
Az önbecsülésem védelmében újra neki akartam futni a vizsgának, de tudtam, hogy segítségre van szükségem, így felkerestem egy kineziológust.
Ott történt a “varázslat”. Remek eszköz és egy kiváló szakember. Ez a találkozás jelentős hatással bírt.
Előkerült a múltból egy-két történet, ami kapcsolódott a jelen problémájához és dolgozni kellett vele. Majd megerősítő gyakorlatként kaptam néhány egyszerű feladatot otthonra.
A következő megmérettetés fejfájás nélkül, sikeresen zárult, úgy ahogy azt magamtól elvártam. A vizsgaelnök azzal engedett utamra, hogy a teljesítményem alapján érdemes lenne a tanulmányaimat folytatni ezen a téren.
Én akkor már gondolatban tovább léptem és egészen más vizsgára készültem.
„Az ember úgy változtatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását” (William James)
Nem sokkal később belevetettem magam a kineziológia elsajátításába. Utamat felkészült tanárok segítették, a szakmai vizsgáról elégedetten távozhattam.
- 2008 Brain Gym (Gál Attila)
- 2009-2010 One Brain I-IV. (Dr. Varju Márta, Farkas Katalin)
- 2010 Stress Release I-IV. (Gál Attila)
- 2010. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet – Kineziológus szakmai vizsga
Így lehettem részese annak a történetnek, aminek főhőse egy 6 éves kislány, aki életében egyetlen éjszakát sem aludt át felébredések nélkül.
Az édesanya aktív közreműködésével, két (stressz) oldás után helyreállt a nyugalom, és mindenki számára pihentetővé vált az éjjeli alvás.
Nekem ez maga volt a csoda. Korábban én is éveken át keltem fel éjszakánként egyik, majd másik csemeténkhez.
Mielőtt a következő előadássorozaton részt vettem volna, a nagyobbik gyermekünk részleges szalagszakadást szenvedett el.
Az orvos felkészített minket, hogy a teljes gyógyulás után is érzékeny maradhat a sérült láb. Igaza lett.
- 2011-2012 Touch for Health I-IV. (Köves Zsuzsanna) –
A tanfolyamon viszont azt tanultam, hogy nem kell ennek feltétlenül így lennie. Az elvégzett oldást követően ez be is igazolódott.
- 2011. Brain Formatting (Köves Zsuzsanna )
- 2012. LEAP I. – Learning Enhancement Acupressure Program (Andrea Hahn)
Itt a fő téma az integrált agyműködés volt, ami stressz esetén könnyen szertefoszlik.
Az agyintegráció nagyfokú szétesését tapasztalhattam meg én is annak idején, a sikertelen vizsgán.
- 2012. LEAP– Környezeti tényezők (Dr. Charles T. Krebs)
Dr. Charles T. Krebs bénulással járó balesete után, gyógyulása érdekében kezdett agykutatással és kineziológiával foglalkozni, majd megalkotta a LEAP módszert.
Hitét, küzdeni akarását és az eredményeit csodálom.
Jó volt, hogy tudásának egy részét személyesen adta át nekünk.
Fantasztikus lehetőségnek tartom problémák (feladatok) kezelésére a kineziológia módszereit. Közreadtam az általam átélt eredményekből néhányat, de tisztában kell lenni azzal, hogy ez nem egy „széles spektrumú varázsszer”, ami minden esetben azonnal, maradéktalanul váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel együtt hiszem, hogy még ilyen esetekben is, az elvégzett oldások abba az irányba hatnak, hogy meglelje a végső megoldást az, aki kellően kitartó és tudatos.
Az én életemben is adódnak megoldandó feladatok, ezek mindig generálnak újabb és újabb kérdéseket, amik viszont arra ösztönöznek, hogy válaszokat keressek, és a tudásomat bővítsem. A képzések mellett ehhez hozzásegítenek az oldási folyamatok is. Hálás vagyok, hogy ezeknek részese lehetek.
Kalocsai Erika
Budaörs, 2013. január
- 2013. SIPS / GLIA (Andrea Hahn)
Újabb meghatározó fejezet.
Ez az ismeretanyag nagyon rövid idő alatt meggyőző eredményeket hozott az izmokat, inakat, szalagokat érintő mozgási problémákkal, fájdalmakkal hozzám fordulók esetében.
Budaörs, 2013. március
- 2013. SIPS – BAP Body Alignment Program (Andrea Hahn)
A test szerkezeti rendszerére vonatkozó program.
Amikor a test szerkezeti rendszerében kiegyensúlyozatlanság van, (ennek a jelei pl: a fájdalom, eltérések a testtartásban, egyensúlyproblémák, lépéskoordinációs problémák, ferde fejtartás…) az komoly hatást gyakorol az agyintegrációra, ezáltal a tanulási képességre, a koncentrációra, a figyelemre.
- 2013. LEAP – Brain Integration Corrections (Andrea Hahn)
Újabb korrekciókkal bővült az az eszköztár mely rendelkezésemre áll egy-egy probléma feloldására. A képzésen a gyakorlati bemutató egy nagyon erős vállfájdalomra irányult. A hölgy nagyon korlátozottan tudta megemelni a karját. A mozdulat végzése közben a könyöke csak 5-8 cm-re távolodott el a törzsétől mikor már jelentkeztek az erős fájdalmak. A korrekciók elvégzése után azonnal csökkent a fájdalom mértéke, néhány óra elteltével magastartásba tudta emelni a karját. Ez igen lelkesítően hatott ránk, hallgatókra.
Budaörs, 2013. november
- 2014. LEAP II. és LEAP III. – Brain Integration (Andrea Hahn)
Az agytörzs (térbeli tájékozódás, egyensúly, a kisagy moduláló szerepe a motorikus, mentális és érzelmi aktivitás során…)
és a hallás, látás integrációja.
Budaörs, 2015. január
- 2015. LEAP IV. (Andrea Hahn)
Témája egészen tömören: a memória.
- 2015. AFT – Attractor Field Techniques (R. Kurt Ebert PhD)
David R. Hawkins ( orvos és a természettudományok doktora) munkája a Power versus force (magyar címe: ERŐ kontra erő) tartalmazza e módszer életünkre gyakorolt hatásának megértéséhez szükséges információkat.
A természetgyógyászat eme ága fizikai tünetekre hat az akupunktúrás pontok kézzel történő aktiválása révén, vagy alternatív módon felépített energia-mezők segítségével.
Budaörs, 2016. március
- 2016. 7 Chi Keys (Dr. Charles T. Krebs )
Ez a kineziológiai kurzus a csakrák működésének kiegyensúlyozásáról szólt. Így teljes a rendszer. Miután a meridiánokhoz szervesen kapcsolódnak a csakrák, a fizikai test szempontjából nem hagyható figyelmen kívül a működésük.
- 2017. NEP – Neuroemocionális pályák (Mag. Alexandra Tobar )
Alexandra (pszichológus, pszichoterapeuta, kineziológus) előadásában arról beszélt, hogy az érzelmeinknek csupán apró töredékét tudjuk tudatos szinten beazonosítani, a nagyobbik része tudat alatt vagy tudattalanul zajlik bennünk. Tehát úgy hatnak ránk, hogy nem is tudunk róluk, így befolyásolva életminőségünket, viselkedésünket, tetteinket. A NEP egy erőteljes kineziológiai eljárás, ami alapvető negatív érzelmek (HARAG, PÁNIK, FÉLELEM, MOTIVÁCIÓ HIÁNYA, GONDOSKODÁS HIÁNYA) neurológiájával foglalkozik.
És nekem, mint kíváncsi kineziológusnak, legnagyobb örömömre ott volt a helyem.
Budaörs, 2017. május
Tegnap dolgoztam valakivel, aki rákérdezett az első bejegyzésben említett fejfájásra: “Azóta tényleg nincs?”
Igen, már 9 éve, hogy volt, és azóta tényleg nincs, pedig vizsgahelyzet is adódott közben, többször is.
Ha csak ezt az egy dolgot köszönhetném a kineziológiának, akkor is szerencsésnek tartanám magam, hogy egy ilyen eszköz a rendelkezésemre áll.
Budaörs, 2017. május
- 2017. Az Ember és az Univerzum (Dr. Charles T. Krebs )
A nyugati kultúrában felnövő emberek többségének meglehetősen idegen az a gondolat, hogy nem csak a fizikai testünk van. Az energetikai testről szólt ez a néhány nap, a kineziológiai munka szempontjából fontos információkat adott át. Külön érdekessége az előadó személye volt, aki a tudomány világából “tévedt” erre a területre.
- 2018. SIPS II., SIPS III. (Andrea Hahn)
A SIPS I-es tanfolyam a kineziológiai munkám során, a mozgással kapcsolatos problémáknál, műtétek utáni gyógyulási folyamatok gyorsításánál, a befeszült izmoknál hozott nagyon látványos eredményeket, így már vártam a folytatást. Mostani téma az agy volt. Bármilyen problémával is küzdünk, ez az a terület ahol mindig érdemes a blokkok után kutatni és azokat oldani. Másik izgalmas területe a különböző szövetek. Ez is nagyon sok lehetőséget rejt magában, mikor az egyes fizikai tünetek megoldásán dolgozunk.
Budaörs, 2018. június
- 2019. SIPS IV. és V. (Andrea Hahn)
A SIPS IV. fő témája a lélek.
“Mellékesen” még két témát érint, a gyászt és a gyulladást.
Ez a képzés még januárban volt, de egy kicsit mindig lemaradásban vagyok az itteni dokumentálással, mivel a weboldal szerkesztése – bár fontos – a családom, a munkám és a tanulás mögé sorolódik 🙂
A SIPS V. fókuszába a személyiséget helyezték.
- 2019. Integrative Neurocardiology (Marco Rado)
A neurokardiológia a szív neurológiai tényezőit és a szív-agy között zajló interakciókat vizsgáló új tudomány. Eszerint a szív az agytól függetlenül tanul, memorizál és döntéseket is hoz.
Ezt az aspektust szem előtt tartva tekintettünk a szívre, a Hagyományos Kínai Orvoslás perspektívájából.
Budaörs, 2019. november
- 2021. SIPS VI. (Andrea Hahn)
Budaörs, 2022. január
LEAP – Kineziológia
A LEAP programban
akupunktúrás pontok speciális kombinációinak érintésével,
különböző agyi területekre és agyi pályákra tudunk hatást gyakorolni;
közvetlenül tudjuk őket stresszmentesíteni, ezáltal tartós pozitív változást elérni.
Ez a kineziológiai rendszer integrálja a már hagyományosnak mondható kineziológiai ágak “tudását” az agykutatások tudományos eredményeivel.
Alkalmazható többek között az alábbi esetekben:
- Tanulási nehézségek,
- Helyesírási problémák,
- Olvasási és szövegértési zavarok,
- Számolási nehézségek,
- Pszichoszomatikus tünetek (fejfájás, émelygés),
- Vizsgadrukk,
- Szem – kéz koordináció,
- Felnőttkori átképzés,
- Munkahelyi, magánéleti stressz,
- Gyakori, indokolatlan megbetegedés,
- Koncentrációs nehézségek
- Beszédzavar
- Memóriazavar
LEAP – Tanulást Segítő Haladó Program
(Learning Enhancement Advanced Program)
Bizonyos szempontból egész életünk során tanulunk abban az értelemben, hogy tapasztalatokat szerzünk, és azokat életünkbe integráljuk.
Ez a kineziológiai módszer a két, külön funkciókkal rendelkező, de egymást kiegészítő agyfélteke működésén alapul.
Az integrált agyműködésnek három fő feltétele van:
-
a különböző agyi területek jól működjenek, átjárhatók és elérhetők legyenek
-
a különböző agyi területek kommunikáljanak egymással, ez az integráció
-
és ezt az integrált működést a stresszhatások ellenére is fenn tudjuk tartani.
Van aki a stresszt olyan erősen éli meg, hogy elveszíti gondolkodási képességét. Ez lehetetlenné teszi számára, hogy megtegyen olyan dolgokat, amiket korábban gond nélkül meg tudott tenni. Pl: vizsgaszituáció.
A LEAP szemszögéből nézve ilyen helyzetekben az integrált agyműködés hiányáról van szó. Megbomlik azoknak a specifikus agyi területeknek az integrált működése, melyek az adott feladat megoldásához szükségesek.
Természetesen mindenkinek más és más fokozatú stressztől, más és más helyzetben blokkolódik az agyműködése. Van akinek egy egyszerű tört láttán: “Reménytelen eset vagyok matekból!”, van akinek egy bizonyos lány láttán: “Tudom mit akarok mondani neki, de mikor ott áll velem szemben, teljesen lebénulok.”
Ha a feladat megoldásához szükséges agyi területek nem hozzáférhetők ill. nem működnek integráltan, semmilyen magyarázat nem viszi közelebb az illetőt a megoldáshoz.
Ez az oka annak, hogy még a legintenzívebb egyéni foglalkozás, különóra is csak apró lépésekben segít a tanulási probléma leküzdésében.
(lásd: A kineziológia segíti a gyermekeket a tanulásban)
Ez az oka annak is, hogy életünk során miért követjük el ugyanazokat a hibákat újra meg újra.
Az integrált agyműködés hiánya egész egyszerűen gátolja a tanulást.
(lásd: Képzeld el, hogy az agyad egy ház!)
Ez egy több lépésből álló program, melyben meghatározott a kezelés sorrendisége.
Többszöri alkalmazás szükséges a hosszútávú, tartós eredmény eléréséhez.
A LEAP, a kineziológia kevésbé ismert ága Magyarországon.
Ennek a kineziológiai rendszernek a megalkotása Dr Charles T. Krebs nevéhez fűződik.
Tengerkutató biológusként kezdte tudományos pályafutását.
Búvárbaleset következtében lebénult.
Ezután kineziológiát tanult, saját gyógyulása érdekében agykutatással kezdett foglalkozni és megalkotta a LEAP-et.
Ezek segítségével újra megtanult járni.
A KINEZIOLÓGIA NEM DIAGNOSZTIZÁL.
A BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN KIEGÉSZÍTŐ MÓDSZERKÉNT ALKALMAZHATÓ.
NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.
A kineziológia a kiegyensúlyozott energiaáramlás útjában álló akadályok feloldását célozza, beindítva a szervezet öngyógyító mechanizmusát.
(Forrás: DR. Charles T. Krebs: Agyintegráció, http://hu.wikipedia.org/wiki/Idegsz%C3%B6vet)
Kineziológia
A kineziológia azzal, hogy rávilágít a problémák gyökerére és feloldja a blokkokat, az egészség, a lelki egyensúly helyreállítását teszi lehetővé mellékhatások nélkül.
A kineziológia hozzájárul
- A testi-lelki egészség és egyensúly létrehozásához és fenntartásához.
- Az önbizalom és az önértékelés növeléséhez.
- A képességek kibontakoztatásához.
- A célok megvalósításának útjában álló, belső akadályok azonosításához, feloldásához.
- A stresszhelyzetek, félelmek kezeléséhez.
- Önmagunk jobb megismeréséhez, a tudatosság fejlesztéséhez.
- A munkahelyi, családi konfliktusok rendezéséhez.
- Az energiaszint növeléséhez.
- Az életminőség javításához.
A kineziológia hatékonyan és gyengéden oldja fel a negatív érzelmek mentén, az energiarendszerben keletkezett blokkokat. Ez a rendszer az akupunktúrás pontokon keresztül stimulálható.
A kineziológiai munka során dolgozunk
– az érzelmekkel,
– a gondolatokkal – hitrendszerekkel,
– a fizikai testben lerakódott feszültségekkel.
Az energetikai kineziológia rendszer gerincét a problémával kapcsolatos idegrendszeri struktúrák stresszmentesítése képezi.
Mindannyian rendelkezünk öngyógyító mechanizmussal, de nem mindig tudjuk élvezni áldásos hatását, mert működését jelentős mértékben befolyásolja a stressz.
Amikor stresszt említünk, többnyire a főnökünk, a párunk, a szomszédunk, esetleg a kifizetetlen számláink, vagy a forgalmi dugóban, bosszankodással töltött időnk jut eszünkbe.
A stressz alapvetően a túlélésünket hivatott szolgálni.
Amikor veszélyes helyzetbe kerülünk, az idegrendszerünk felkészít minket, helyzettől függően a menekülésre vagy a harcra. Ilyenkor stresszhormonok szabadulnak fel, felgyorsul a szívverés, a légzés …stb., miközben azok a “működések”, amik a túlélés szempontjából ráérnek (pl: emésztés), azok lelassulnak, háttérbe szorulnak.
Ez zajlik a szervek szintjén.
Mi történik a sejtek szintjén? A sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, vízhez, tápanyaghoz …stb., vagyis a stressz ezen a szinten is jelentős hatással bír.
Amikor a vészhelyzet elmúlik, helyreáll a testben az egyensúlyi állapot. Normalizálódik a stresszhormonok szintje, a légzés, a szívritmus … és befejeződik az emésztés.
Túléltünk egy veszélyes helyzetet!
Ez a program, mint sikeres program elmentésre kerül, hogy legközelebb, hasonló helyzetben, mint kész forgatókönyv pillanatok alatt elérhető legyen. (Erre még később visszatérek.)
A probléma akkor kezdődik, amikor beleragadunk egy stresszhelyzetbe. Az adott szituációt követően napokkal később is, a gondolataink által “vészhelyzetben” tartjuk magunkat, ezzel állandósítjuk a stresszreakciókat. A gondolataink gyakorlatilag átveszik az irányítást felettünk és eközben negatív biokémiai folyamatoknak tesszük ki a testünket.
A probléma másik variációja, mikor a stresszhelyzetek egymást érik az életünkben. Ezzel ugyanazt a megterhelő hatást gyakoroljuk a fizikai testünkre, mint az előbb említett esetben.
Csak akkor ér minket stressz, amikor valóban életveszélybe kerülünk, vagy ha meghalljuk a főnökünk hangját, esetleg ha a csúcsforgalomban értékes időnk percei tűnnek el a semmibe?
Most térnék vissza a túlélőprogramjainkhoz.
Az emlékek a sejtjeinkben energiamintázatokként raktározódnak el, már a kezdetektől.
Így a logikus gondolkodás kialakulása előtti időkből is vannak “emlékeink”, megküzdési stratégiáink.
Nem is kevés. Ezek közül nyilván a romboló emlékek, a hozzájuk kapcsolódó negatív érzelmek azok, amik későbbi életünk során problémát okozhatnak.
Amikor ezek az emlékek és érzelmek ismét aktiválódnak, akkor a kisgyermek szintjén aktiválódnak, úgy ahogy az korábban “elmentésre” kerültek; vagyis 25, 30, 40… éves korban, de nem egy 25, 30, 40… éves racionális gondolkodásának megfelelő szinten!
Mitől aktiválódhatnak ezek az emlékek, érzelmek? Bármitől, amivel kapcsolatban a régi szituációra asszociálunk, és ez nagyon gyakran nem tudatosan történik. Nem csak maga az asszociáció, de a kiváltott érzelem megélése sem feltétlenül zajlik tudatosan.
Az érzelmeinket megélhetjük:
- tudatosan:
A bennünk dolgozó érzelmeknek nagyon kicsi töredékét
(egyes vélemények szerint csupán 2%-át) tudjuk tudatos szinten
beazonosítani.
- tudat alatt:
A tudat alatt megélt érzelmeknél azt tapasztaljuk, hogy
pl. szomorúság van bennünk, de nem tudjuk megnevezni az okát.
- tudattalanul:
Ezeket az érzelmeket is megéljük, pl. amikor valaki egy semlegesnek
minősülő helyzetben idegesen, csapkodva intézi a tennivalóit.
A reakciójára nincs ésszerű magyarázat, és miközben a környezete
visszajelzi az érthetetlen viselkedést csak ennyit felel:
“Dehogy, nem is vagyok ideges!” és anélkül, hogy felismerné a benne
zajló folyamatokat, kapkodó tevékenységét tovább folytatja.
Tehát a stresszhatás
– valódi életveszélyes helyzetek,
– veszélyesnek értelmezett (elkések, mit szólnak majd …) szituációk,
– tudat alatt és a tudattalanul megélt, újra aktiválódott negatív emlékek és érzelmek mentén keletkeznek bennünk, és ne feledjük, hatnak az életminőségünkre.
Betegségek, mozgási problémák, fájdalmak esetén is a keletkezett blokkok feltérképezése, feloldása a cél, az érzelmi háttér feldolgozása révén. Ehhez a kineziológia széles eszköztára áll a kineziológus rendelkezésére. A kineziológiai kezelésnek az a célja, hogy feloldja azokat a blokkokat, amik az adott témával kapcsolatban, a test öngyógyító mechanizmusának működését korlátozzák, gátolják, ezzel teszi lehetővé az egyensúly helyreállítását.
Dr. Máté Gábor, A test lázadása:
“A legtöbb szülő tényleg feltétel nélkül szereti a gyermekeit, és tényleg azt reméli, hogy sikerül is átadnia ezt a szeretetet. Fontos, hogy ezt tudjuk, még akkor is, ha végeredményben nem ez számít. Ami számít, az a gyerek tudat alatti észleléseinek összessége, amelyek a világgal való kapcsolatának legbelső értelmezésén alapulnak. Ezek az értelmezések a legmélyebb sejtszinten vésődnek be az emberbe, ezek alkotják a biológiai hiedelmeinket, amelyek a legnagyobb mértékben irányítják az érzéseinket, a cselekedeteinket és a reakcióinkat.
És az ilyen tudat alatti hiedelmek által okozott stressz jelentősen hozzájárul a különféle betegségek kialakulásához (…) Bármi legyen is a kezelés, a gyógyulás lényege abban rejlik, ami belül van. Az embernek a gyógyulás érdekében meg kell változtatnia a belső milliőjét. (…)
A kezelések bármely fajtáját választják is az emberek (…) a gyógyulás kulcsa minden esetben az egyén tudatos, szabad és önálló választása.”
A KINEZIOLÓGIA NEM DIAGNOSZTIZÁL.
A BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN KIEGÉSZÍTŐ MÓDSZERKÉNT ALKALMAZHATÓ.
NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.
A kineziológia a kiegyensúlyozott energiaáramlás útjában álló akadályok feloldását célozza, beindítva a szervezet öngyógyító mechanizmusát.