Kategória: kineziológia
Az agyintegráció hiánya
“A tanulók német dolgozatot írnak. Háromoldalas dolgozatot kell írni három téma közül választva. 50 perc áll rendelkezésükre. Figyeljük meg Martina és Mario viselkedését. Martina gyorsan dönt a téma mellett. Csak ír és ír, a mondatok gyors egymásutánban kerülnek a papírra. Amikor az idő lejár, még egy utolsó mondatot papírra vet, és öt teli oldalt ad be. Még rengeteg közölnivalója lenne, és ezért nem maradt ideje, hogy a dolgozatot átolvassa.
Amikor Martina visszakapja a füzetét, az úgy néz ki a sok piros javítástól, mint egy csatamező. Rossz osztályzatot kapott a következő megjegyzéssel: “Jó elbeszélés, sajnos, sok hibával!”
Mariónál egész más a helyzet. Nehezen tudja elhatározni, hogy melyik témát válassza. Végül papírra veti a címet, hosszú ideig nem történik semmi. Mario rágja a tollát, és nézelődik maga körül. Hirtelen leír néhány mondatot, de ugyanolyan gyorsan abbahagyja. Megállapítja, hogy nem a helyes témát választotta, áthúzza eddigi munkáját, és egy másik címet választ. A dolgozat beadásáig üggyel-bajjal egy oldalt ír tele. Amikor Mario visszakapja a füzetét, akkor a füzetben nincs javítás, mégis rossz jegyet kapott – a következő megjegyzéssel: “Jól kidolgozott, de a téma, sajnos, téves.”
Hogyan következhetett be ez a reakció? A dolgozat miatt a test stresszhelyzetbe került. Végül is itt jegyre megy a dolog.
Reszkető térdek, a hasban furcsa érzés: “Óh, bárcsak már túl lennék rajta!”
Hirtelen nem értjük a kérdést: Amit még tegnap a felelésnél tudtunk, ma a vizsgán már elfelejtjük.
Alig van vége a vizsgának, ismét emelkedik energiapotenciálunk, mert a vizsgastressz megszűnt. Már tudunk a kérdésre válaszolni, de sajnos késő.
Ha a példánkat megnézzük, akkor a két esetnek oka a következő: a vizsgastressz miatt a dolgozatírás alatt Martina intuitív agyféltekéje átvette a vezetést és a kontrollt. Ebből származott a fantázia és a jó fogalmazás képessége. Martina mondatai mégis tele voltak helyesírási hibákkal. Hogy ezeket észrevegye, ahhoz az analitikus agyfélteke potenciáljára lett volna szüksége, mert ott van a logika, a megértés és az időérzék.
Mariónál ez épp fordítva volt. Az ő esetében az analitikus hemiszféra vette át a vezetést. Nem követett el helyesírási hibát, és pontosan készen is lett, azonban mégsem jutott eszébe, hogy az általa választott témáról mit is írjon, mert a fantázia és a fogalmazási készség az intuitív agyféltekéhez tartozik.
Ha nehéz helyzetekben az agyintegrációt meg tudjuk őrizni, akkor is van egy kis “vizsgadrukkunk”. De még sem ájulunk el, és meg tudjuk oldani a helyzetet.”
(forrás: Kim da Silva / Do-Ri Rydl: Kineziológia (1994) 82.old.)
Agyintegráció másképp
“Képzeld el, hogy az agyad egy hatalmas ház, sok-sok szobával. Egyik-másik szoba tágas és világos, csupán néhány lépést teszel a folyosón, és máris be tudsz lépni. Vannak azonban olyan szobák is, amelyek kicsik és kissé szabálytalan alakúak, ezért nem könnyű rájuk akadni: fel kell menni egy csigalépcsőn, vagy a lépcső alatt keresni az ajtót, netán egy zegzugos folyosón kell végigmenni, mire megtalálod. A szobák egy része széles vagy szűk folyosókon át érhető el, de akad köztük olyan is, amelyikből közvetlenül át lehet menni a szomszéd szobába.
Az agy háza három emeletből áll. Az első emeleten azoknak a feladatoknak az intézése folyik, amelyek nélkülözhetetlenek a túléléshez. Ha végigmész a szobákon, rátalálsz azokra az irányítóközpontokra, amelyek a légzésedet, a szívverésedet és az emésztésedet ellenőrzik. Egy másik fontos szobában arról gondoskodnak, hogy tartani tudd az egyensúlyodat. Itt raktározódik el minden mozgás, amit már megtanultál; pl. a kerékpározás, az úszás, az ugrókötelezés, a zongorázás, vagy az írás. Mivel a mozgásokat ezen a helyen biztonságosan megőrzik, egyszerűen felülhetsz a kerékpárodra és elindulhatsz anélkül, hogy eltűnődnél, hogyan is kell ezt csinál
ni.
Agyad épületének második emeletén számos kisebb szoba sorakozik. Bizonyos szobákban az alapvető testi funkcióknak -a testhőmérsékletnek, az alvás és az ébrenlét állapotának, valamint az éhségérzetnek- az irányítása történik. De olyanok is vannak, ahol az érzéseid születnek …
A második emeleten található emlékezőképességednek egy fontos összetevője is: a rövid távú emlékezet, amely például arról gondoskodik, hogy délben eszedbe jusson, hova állítottad reggel a kerékpárodat.
Az agyad legfelső emeletének a legnagyobb az alapterülete, és itt van a legtöbb szoba is. Minden szobában más-más események zajlanak: látás, hallás, érzés, szaglás, ízlelés, mozgás, beszéd, írás, számolás, emlékezés, ötletek, zenélés. Észre fogod venni, hogy itt tényleg mennyi minden történik. Vicces, hogy amikor felfelé gyalogolsz a lépcsőn, akkor a bal oldalon ugyanazokat a szobákat találod, mint a jobb oldalon. Ennek az az oka, hogy az agyad két részből áll, és a két agyfélteke elosztotta a tennivalókat. A baloldali szobák hatására tudsz beszélni és számolni, egy repülőgépmodell összerakásakor logikusan, a helyes irányba haladni, a szabályokat betartani, vagy rájönni a dolgok nyitjára. A jobbra található szobákban egész más dolgokról van szó. Ezeknek köszönheted, hogy rálátásod van a dolgokra, vagy hogy egy történethez el tudod képzelni a képeket. Itt alakul ki a ritmusérzék, amire akkor van szükséged, amikor táncolsz, valamint az ujjaid ügyessége, hogy muzsikálni tudj. Itt lakik a fantázia, továbbá a kreativitás is, amely ahhoz kell, hogy festeni tudj.
A szobák között van egy szép, széles folyosó, ahonnan az összes szobához eljuthatsz: szabadon sétálgathatsz ki-be, oda-vissza, jobbra-balra, a lépcsőkön pedig eljuthatsz a többi emeletre is.
És most jól figyelj: az agyadban minden szoba ajtajának nyitva, vagy legalábbis könnyen nyithatónak kell lenni ahhoz, hogy kedved szerint sétálgathass. Ez az első számú feltétele annak, hogy minden feladatot jól, gyorsan és könnyen végezz el, és hogy a tanulás örömet jelentsen számodra.
Mi történik akkor, ha az ajtók csukva vannak vagy nehezen nyílnak? Akkor előfordulhat, hogy a házi feladatodat rosszul oldod meg, mert félsz, hogy rossz jegyet kapsz, vagy hogy nem tudsz egy repülőgépet a leírás szerint összerakni mert a belső szemeiddel nem látod, hogyan kell a végén kinéznie. Ha a bal és jobb szobák történései nincsenek összhangban, mert a széles folyosó nehezen járható, akkor nehezedre esik megérteni az összefüggéseket, vagy megjegyezni, amit olvastál. Ráadásul hamar el is fáradsz, mert elhasználod az energiádat, sőt talán még olyanokat is mondasz, mint például: “utálok tanulni”, vagy “a matek hülyeség”, vagy: “nincs kedvem olvasni”.”
(forrás: Helga Baureis – Claudia Wagenmann: Hatékony tanulás kineziológiával (2006) 23-24.old.)
Agyintegráció
“Az emberi agy leegyszerűsítve két agyfélből áll. Az egyik agyfélteke (hemiszféra) – a legtöbb embernél a bal – az analitika, a másik az intuíció funkcióját látja el.
A két hemiszféra egy idegnyalábon, az ún. corpus callosumon keresztül áll összeköttetésben.
A bal agyfélteke irányítja a test jobb oldalát. A bal testoldalt pedig a jobb hemiszféra mozgatja és ellenőrzi. Az agyintegráció tehát akkor áll fenn, ha mindkét agyfélteke azonos időben teljes potenciálját be tudja vetni. Ez megmutatkozik pl. a harmonikus mozgásban; a járás és futás során stresszmentesen, jól érezzük magunkat, és a dolgok is jól alakulnak.
A két agyf
élteke funkciói:
Analitika
logika,beszéd, olvasás, számolás, írás, számlálás, linearitás, időfüggőség, analízis, intellektus, intelligencia, racionalitás, aktivitás.
Intuíció
forma, teljesség, tér, zene, illat, összeg, szimbolika, időtlenség, fantázia, érzés, irracionalitás, passzivitás.”
(forrás: Kim da Silva / Do-Ri Rydl: Kineziológia (1994) 78.old.)
“A meridiánok
Az emberi test energiapályáinak rendszerét a kínai orvoslás évezredek óta ismeri.
Testünkben tizenkettő plusz kettő* meridián található. A meridiánokat energiacsatornáknak képzelhetjük el, amelyek behálózz
ák az egész testet. A bőr alatt helyezkednek el, és az úgynevezett akupunktúrapontokban lépnek a felszínre. Ezeken a pontokon keresztül stimulálhatjuk a meridiánokat (pl. akupunktúra, akupresszúra). A meridiánrendszer egy önmagába zárt energiakeringést jelent. A meridiánok külső pályája az inakat, izmokat és a csontokat látja el energiával. A belő pálya az egyes szervek energiaellátását végzik.
Ha a meridiánpálya egy ponton megszakad, akkor az adott izomcsoport nem jut többé elegendő energiához. Ebben az esetben nagyon megnő a sérülékenység veszélye. … Az ehhez a meridiánhoz tartozó szerv többé nem képes kielégítően ellátni feladatát, s a fájdalommal hívja fel erre a figyelmünket. A kineziológia képes gyorsan megállapítani és kiegyensúlyozni az energetikai blokádokat. Az egyensúlyt gyakorlatokkal stabilizálhatjuk. Ezzel megelőzhetjük a nagyobb egyensúlyi zavarok kialakulását, melyek évek múlva betegségek okai lehetnek.”
(forrás: Kim da Silva / Do-Ri Rydl: Kineziológia (1994) 15.old.
*12 pár meridián + 2 fő meridián (központi és irányító)
Már i.e. III. évezredben ismert volt a meridiánrendszer
” A szúrásos gyógyítás eredete elvész az évezredek homályában. Komolyabb fejlődése az i.e. III. évezredben uralkodó Huang Ti, a “Sárga Császár” nevéhez fűződik. “Az egyik legősibb ránk maradt “orvosi szakköny”. a Huang Ti Nei Ching, vagyis a “Sárga Császár Belgyógyászati Könyve”. … A könyv második része, a Ling Shu (“Az akupunktúra”) a szúráspontok fajtáival, az összekötő meridiánvonalak rendszerével, a belő szervekhez való kapcsolódásukkal, a szúrások technikájával és a tűk fajtáival foglalkozik. …
Olyan összegz
ő munka ez, melyet mindmáig kiindulási alapként használ a kínai orvostudomány és az azzal foglalkozó világirodalom.”
A meridián hosszan végigfutó, vékony “valami”, ami a különböző áramlásokat megfelelő mederbe tereli; ami dolgozik, energiát, impulzusokat továbbít.
A meridiánokon “az emberi szervezet működésének valamennyi apró rezdülése visszatükröződik. …
Az energiapályákat két nagy csoportba oszthatjuk: a fő és a másodlagos meridiánokra. A fő vagy elsődleges meridiánok (Jing Zheng) száma 12*, a szervezet jobb és bal oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. … Ezeken a meridiánszakaszokon helyezkednek el az ún. klasszikus bőrpontok, ahol az akupunktúrás tűkkel vagy egyéb módszerekkel az energiaáramlást befolyásolni tudjuk.”
“A fő meridiánokból ágaznak le, de önálló pontokat nem tartalmaznak a másodlagos meridiánok.”
(forrás: Dr. Simoncsics Péter: Az akupunktúra csodája)
* 12 pár
“… Mi is az a rejtélyes izomtesztelés?
A kineziológia eszköze az izomtesztelés, mely rendszerszintű kidolgozása dr. George Goodheart nevéhez fűződik (1964 – Alkalmazott Kineziológia). Agyunk tárolja az információkat … A kineziológiai izomteszt – mint biofeedback, azaz visszacsatolás – segítségével lehetőségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a “működési zavarokat”.
Hogyan működik?
Izmaink működését agyunk irányítja, az izomból eljut az információ a gerincvelőbe, majd az agytörzsbe, az agykéregbe, a kisagyba, és a válaszreakció vissza az izomba. Tehát az izmok közvetítik felénk az agy, illetve a test memória szinten tárolt információit. Az idegi áramköröket vizsgáljuk, az izomtól az agyig és vissza, így kapunk visszajelzést, hogy bizonyos funkciók energetikailag megfelelően működnek-e, illetve, hogy van-e stressz a rendszerben.
Abban az esetben, ha az izomhoz tartozó meridiánon (energiapálya) az áramlás kiegyensúlyozatlan, az izom nem tart, azaz gyenge a jelzőizom. Ilyenkor az izom korrekciójára van szükség és különféle energetikai korrekciókkal, kiegyensúlyozott működőképes állapotba hozzuk az izmot. Ez rendkívül fontos ahhoz, hogy a tesztelés során pontos információkat kapjunk…”
(forrás: Kineziológia magazin, 2010. június)
“Beszélgetés Vízvári Lászlóval, az ETI (Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet) főigazgatójával…Hogyan sorolható be a természetgyógyászat az egészségügy rendszerébe?
Egyetlen, nagy piac a gyógyító piac. Sok orvos gondolja úgy, a természetgyógyászok a rendszer ellenlábasai, szerintem nem. Nem lehet összehasonlítani a mikrobiológiát, a gyógyszerelési technikát, a műtéti eljárásokat és a hagyományos kínai orvoslást, és az egyéb technikákat. Senki nem gondolja, hogy egy vakbélgyulladást bioenergiával kellene gyógyítani. A megelőzés, az egészségfejlesztés és nevelés területén viszont a természetgyógyászat preventív szemlélete komoly értékeket rejt. Gondoljunk csak arra, hogy milyen erős terápiás jellege van, ha az ember elmegy egy természetgyógyászhoz, aki egy órán át beszélget vele, meghallgatja, megerősíti, ránéz, megfogja a kezét, ez már fél gyógyulás.
Eltér a filozófia is, az orvoslásnál azt várjuk, kapunk egy-két gyógyszert bevesszük és meggyógyulunk. A természetgyógyászat pedig a saját aktív közreműködésemhez köti a gyógyulást. Mobilizál annak
érdekében, hogy tegyek magamért valamit, legalább gondoljam át, hogy élek, mit eszem. Ezért nagyon jól lehetne egymást kiegészítve használni. A szimbiózison lenne a hangsúly, nem az antagonizmuson, nem zavarnák egymást. Vannak szerencsére olyan ágai a természetgyógyászatnak, amelyet jobban elfogad az orvoslás, például a fitoterápia, az alternatív mozgás- és masszázsterápiák, életmód tanácsadás. Viszont vannak olyanok, amelyektől elzárkózik, ilyen például a bioenergetika.
A kineziológia a megtűrt kategóriába tartozik, pedig az állapotfelmérés, stresszoldás szempontjából nagy lehetne a jelentősége a rendszerben. Ideális lenne, ha baj esetén a kineziológus felméri az állapotot és felhívja a doktor figyelmét, hogy mit talált, sőt rögtön olyan szakorvoshoz irányít, aki segíthet a bajon.”
(forrás: Kineziológia magazin, 2009. december)