tanulási nehézség

cimke bejegyzései

 
 

Mikor alkalmazható?

A kineziológiai kezelés támogathatja számos probléma pozitív irányú változásának elérését.

dreamstimeextrasmall_28443841

Hisz a tudatalattiban bármilyen üggyel kapcsolatban „megbújhat” egy negatív, korlátozó hitrendszer, ami észrevétlen gyakorol hatást döntéseinkre, viselkedésünkre, választásainkra. Ezeket vagy generációsan örököltük őseinktől, vagy mi alakítottuk ki magunknak életünk során.

 

A kineziológia hozzájárul

  • A testi – lelki egészség és egyensúly létrehozásához és fenntartásához.
  • Az önbizalom és az önértékelés növeléséhez.
  • A képességek kibontakoztatásához.
  • A célok megvalósításának útjában álló, belső akadályok azonosításához, feloldásához.
  • A stresszhelyzetek, félelmek kezeléséhez.
  • Önmagunk jobb megismeréséhez, a tudatosság fejlesztéséhez.
  • A munkahelyi, családi konfliktusok rendezéséhez.
  • Az energiaszint növeléséhez.
  • Az életminőség javításához.

 

A kineziológia javasolt (a teljesség igénye nélkül):

  • Feszült, stresszes élethelyzet,
  • Pszichoszomatikus betegség,
  • Függőség, fóbia,
  • Félelmek, szorongás,
  • Kapcsolati probléma,
  • Veszteség (válás, gyász),
  • Testvér érkezése, féltékenység,
  • Beilleszkedési nehézségek,
  • Körömrágás,
  • Beszédhiba,
  • Alvászavar,
  • Tanulási probléma … esetén.

 

A kineziológia Magyarországon kevésbé ismert ága: LEAP-SIPS-GLIA,
alkalmazható az alábbi esetekben:

  • Tanulási nehézségek,
  • Helyesírási problémák,
  • Olvasási és szövegértési zavarok,
  • Számolási nehézségek,
  • Pszichoszomatikus tünetek (fejfájás, émelygés),
  • Vizsgadrukk,
  • Izmokat, inakat, szalagokat érintő mozgási problémák, fájdalmak,
  • Achilles ín rövidülés,
  • Csonttörés és izmokat érintő műtét után visszamaradó fájdalom,
  • Szem – kéz koordináció,
  • Felnőttkori átképzés,
  • Munkahelyi, magánéleti stressz,
  • Gyakori, indokolatlan megbetegedés,
  • Koncentrációs nehézségek
  • Beszédzavar
  • Memóriazavar
  • Tic
  • Fogcsikorgatás
  • Migrén

 

 

Kineziológia és képességfejlesztés

A kineziológia tág határok között értelmezi a képességfejlesztést.
Tanulási problémának tekint minden olyan helyzetet, amikor képtelennek érezzük magunkat egy feladat elvégzésére legyen az tanulás, számolás, írás, ügyintézés, kapcsolatteremtés, munkavégzés. Tehát tanulásnak tekint minden olyan helyzetet, amely egy ember képességeinek, készségeinek alkalmazását igényli annak érdekében, hogy célját elérje.

Minden kineziológiai rendszer központi részét képezik a képességfejlesztő gyakorlatok.

 

 

 

LEAP – Kineziológia

A LEAP programban
akupunktúrás pontok speciális kombinációinak érintésével,
különböző agyi területekre és agyi pályákra tudunk hatást gyakorolni;
közvetlenül tudjuk őket stresszmentesíteni, ezáltal tartós pozitív változást elérni.


Ez a kineziológiai rendszer integrálja a már hagyományosnak mondható kineziológiai ágak “tudását” az agykutatások tudományos eredményeivel.

Alkalmazható többek között az alábbi esetekben:LEAP

  • Tanulási nehézségek,
  • Helyesírási problémák,
  • Olvasási és szövegértési zavarok,
  • Számolási nehézségek,
  • Pszichoszomatikus tünetek (fejfájás, émelygés),
  • Vizsgadrukk,
  • Szem – kéz koordináció,
  • Felnőttkori átképzés,
  • Munkahelyi, magánéleti stressz,
  • Gyakori, indokolatlan megbetegedés,
  • Koncentrációs nehézségek
  • Beszédzavar
  • Memóriazavar

 

LEAP – Tanulást Segítő Haladó Program
(Learning Enhancement Advanced Program)

 

Bizonyos szempontból egész életünk során tanulunk abban az  értelemben, hogy tapasztalatokat szerzünk, és azokat életünkbe integráljuk.

Ez a kineziológiai módszer a két, külön funkciókkal rendelkező, de egymást kiegészítő agyfélteke működésén alapul.

Az integrált agyműködésnek három fő feltétele van:

  • a különböző agyi területek jól működjenek, átjárhatók és elérhetők legyenek

  • a különböző agyi területek kommunikáljanak egymással, ez az integráció

  • és ezt az integrált működést a stresszhatások ellenére is fenn tudjuk tartani.

Van  aki a stresszt olyan erősen éli meg, hogy elveszíti gondolkodási képességét. Ez lehetetlenné teszi számára, hogy megtegyen olyan dolgokat, amiket korábban gond nélkül meg tudott tenni. Pl: vizsgaszituáció.
A LEAP szemszögéből nézve ilyen helyzetekben az integrált agyműködés hiányáról van szó. Megbomlik azoknak a specifikus agyi területeknek az integrált működése, melyek az adott feladat megoldásához szükségesek.

Természetesen mindenkinek más és más fokozatú stressztől, más és más helyzetben blokkolódik az agyműködése. Van akinek egy egyszerű tört láttán: “Reménytelen eset vagyok matekból!”, van akinek egy bizonyos lány láttán: “Tudom mit akarok mondani neki, de mikor ott áll velem szemben, teljesen lebénulok.”

Ha a feladat megoldásához szükséges agyi területek nem hozzáférhetők ill. nem működnek integráltan, semmilyen magyarázat nem viszi közelebb az illetőt a megoldáshoz.

Ez az oka annak, hogy még a legintenzívebb egyéni foglalkozás, különóra is csak apró lépésekben segít a tanulási probléma leküzdésében.
(lásd: A kineziológia segíti a gyermekeket a tanulásban)
Ez az oka annak is, hogy életünk során miért követjük el ugyanazokat a hibákat újra meg újra.

Az integrált agyműködés hiánya egész egyszerűen gátolja a tanulást.
(lásd: Képzeld el, hogy az agyad egy ház!)

Ez egy több lépésből álló program, melyben meghatározott a kezelés sorrendisége.
Többszöri, terápiás alkalmazás szükséges a hosszútávú, tartós eredmény eléréséhez.


 

A LEAP, a kineziológia kevésbé ismert ága Magyarországon.

Ennek a kineziológiai rendszernek a megalkotása Dr Charles T. Krebs nevéhez fűződik.
Tengerkutató biológusként kezdte tudományos pályafutását.
Búvárbaleset következtében lebénult.

Ezután kineziológiát tanult, saját gyógyulása érdekében agykutatással kezdett foglalkozni és megalkotta a LEAP-et.

Ezek segítségével újra megtanult járni.

 

 


 

 

A KINEZIOLÓGIA NEM DIAGNOSZTIZÁL.
A BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIAKÉNT ALKALMAZHATÓ.
NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.

A kineziológia a kiegyensúlyozott energiaáramlás útjában álló akadályok feloldását célozza, beindítva a szervezet öngyógyító mechanizmusát.

 

 


(Forrás: DR. Charles T. Krebs: Agyintegráció, http://hu.wikipedia.org/wiki/Idegsz%C3%B6vet)