levertség

cimke bejegyzései

 
 

Stressz

„Az emberek általában azt értik a „stresszes vagyok” kifejezésen, hogy erős idegrendszeri izgalmat tapasztalnak valamilyen különösen megterhelő helyzetben – leginkább a munka, a családi élet, a kapcsolatok, az anyagiak vagy az egészség területén. Csakhogy az idegfeszültség érzete önmagában nem definiálja a stresszt – sőt, szigorúan véve nincs is mindig jelen, amikdreamstimeextrasmall_13221191or az ember stresszes. A stressz, legalábbis a mi definíciónkban, független az egyén szubjektív érzéseitől. A stressz a szervezetben – az agyban, a hormonrendszerben, az immunrendszerben és sok más belső szervben – végbemenő objektív fiziológia folyamatok mérhető sora. Mind az állatok, mind az emberek elszenvedhetnek stresszt anélkül, hogy a tudatában lennének.”

„A stressz nem idegfeszültség – mutat rá Selye. – A stressz reakciói olyan alacsonyrendű állatoknál is előfordulhatnak, amelyeknek egyáltalán nincsenek idegrendszerük. (…) Sőt, a stressz még a testen kívüli sejtkultúrákban is felidézhető.”

A stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre (Selye János meghatározása alapján)
A stresszt kiváltó okot stesszornak nevezzük, az emberek ezekre adott válaszai a stresszreakciók.
A stressz nem olyasmi, amit el kell kerülni. Valójában nem is lehet. Az abszolút stresszmentes állapot a halál.
Lényegtelen, hogy a stresszor maga kellemes-e vagy kellemetlen. Hatása kizárólag attól függ, hogy mennyire veszi igénybe a szervezet alkalmazkodóképességét. Fontos megemlíteni, hogy a szervezet alkalmazkodóképessége, vagy adaptációs energiája véges és kimeríthető.
A szervezetnek a stressz hatására mindig a leggyengébb “láncszeme” (szív, vese, gyomor…) szakad el, jóllehet minden rész egyaránt ki volt téve a hatásnak.

„Selye felfedezte, hogy a stressz biológiai hatása elsősorban háromféle szervet, illetve szövetet érint: a hormonrendszert – látható elváltozásokat okozva a mellékvesében –, az immunrendszert – számos immunsejtet tartalmaz a lép, a csecsemőmirigy, a nyirokcsomók –, végezetül változást idéz elő a belek és a gyomor nyálkahártyájában.”

Stresszt azok a dolgok okoznak, amelyekkel szemben gátoltságot, félelmet és ezekből eredő cselekvőképtelenséget érzünk.

A stresszre adott érzelmi reakciók többek között az alábbiak lehetnek:
Szorongás (aggódás, félelem, feszültség), harag, agresszió, levertség,  depresszió, fásultság…
A stresszre adott fizikai reakciók:
Fejfájás, izzadás, remegés, súlyos esetben ájulás…a stresszre az egész szervezetünk reagál.

Amennyiben a stresszt feldogozzuk, életünkre gyakorolt hatása csökken vagy megszűnik.

Az érzelmi stresszek feldolgozása nagyon fontos, hiszen agyunk, testünk tárolja ezeket, és ezekkel együtt saját válaszreakciónkat is (pl: sértődöttség, harag, ellenállás..). Amikor életünk során ismét hasonló helyzetbe kerülünk, a régi beidegződések szerint reagálunk a külvilágra, s ezen változtatni csak a stressz feldolgozásával tudunk.

A jelenbeli stressz megoldása: a múlt feltárása, tudatosítása és feloldása.

 

(Forrás: Selye János: Életünk és a stress, Dr. Máté Gábor: A test lázadása)

 

 

Cimkék:, , , , , , , , ,

A weboldal cookie-kat (sütiket) használ. Az oldal további böngészésével elfogadja ezt az eljárást.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close