kineziológia

cimke bejegyzései

 
 

NEP – Kineziológia

Neuroemocionális pályák

 

A kineziológiai módszereken belül, új, sajátos eszköz az érzelmi ügyek feldolgozásához.

Öt alapérzelem idegrendszeri kiegyensúlyozását teszi lehetővé.

 


Ennek a kineziológiai rendszernek a témája a túlélési érzelmek:

  • a HARAG

(düh, gyűlölet, ingerültség, korlátozottság)

  • a FÉLELEM

(szorongás, aggodalom, rossz előérzet, depresszió, fóbia)

  • a PÁNIK

(társadalmi kapcsolatok elvesztése, szeparációs szorongás,
magányosság, bánat, gyász)

  • a MOTIVÁCIÓ hiánya

(elvárásokkal, az érdeklődés hiányával,
folyamatos  sóvárgással kapcsolatos témák)

  • a GONDOSKODÁS hiánya  

(ami lehet önmagunkkal vagy másokkal kapcsolatos), vagy
épp ellenkezőleg, az eltúlzott gondoskodás igénye;
a kötődés minőségéről szól, családtagokkal, párkapcsolatokban,
autisztikus problémáknál, kapcsolati függőségeknél.
Ide tartozik, ha nem tudok kapcsolódni másokhoz,
pl. az újszülött gyermekemhez.

 


 

A kineziológia, ezzel a megközelítéssel lehetőséget ad az öt alapérzelemhez
(HARAG, a FÉLELEM, a PÁNIK, a MOTIVÁCIÓ és a GONDOSKODÁS)
kapcsolódó neurológiai útvonalak közvetlen kiegyensúlyozására, nagyon mély stresszmentesítésére;
ezt követően pedig, a test izmaiban és a vegetatív idegrendszerben, az adott érzelem által kifejtett fiziológiai hatás feloldására.

 


 

Az érzéseink mentén alakul a mindennapi érzelmi életünk, a viselkedésünk, az egészségünk, összességében az életminőségünk.

 

Az érzelmeinket megélhetjük

  • tudatosan:     

A bennünk dolgozó érzelmeknek nagyon kicsi töredékét
(egyes vélemények szerint csupán 2%-át) tudjuk tudatos
szinten beazonosítani.

  • tudat alatt:   

A tudat alatt megélt érzelmeknél azt tapasztaljuk, hogy
pl. szomorúság van bennünk, de nem tudjuk megnevezni az okát.

  • tudattalanul: 

Ezeket az érzelmeket is megéljük, pl. amikor valaki egy semlegesnek
minősülő helyzetben idegesen, csapkodva intézi a tennivalóit.
A reakciójára nincs ésszerű magyarázat és miközben a környezete
jelzi az érthetetlen viselkedését, csak ennyit felel:
“Dehogy, nem is vagyok ideges!” és anélkül, hogy felismerné a
benne zajló folyamatokat, kapkodó tevékenységét tovább folytatja.

 


 

Alkalmazási területe a teljesség igénye nélkül:

  • Félelmek
  • Szorongások
  • Depresszió
  • Aggodalom
  • Fóbia
  • Alvási probléma
  • Fogcsikorgatás
  • Pánik
  • Düh
  • Gyűlölet
  • Elhúzódó gyász
  • Motiválatlanság
  • Kapcsolatteremtési probléma
  • Magány
  • Félénkség
  • Függőség

 


 

 

A KINEZIOLÓGIA NEM DIAGNOSZTIZÁL.
A BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIAKÉNT ALKALMAZHATÓ.
NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.

A kineziológia a kiegyensúlyozott energiaáramlás útjában álló akadályok feloldását célozza, beindítva a szervezet öngyógyító mechanizmusát.

 

 

 

“A meridiánok

Az emberi test energiapályáinak rendszerét a kínai orvoslás évezredek óta ismeri.

Testünkben tizenkettő plusz kettő* meridián található. A meridiánokat energiacsatornáknak képzelhetjük el, amelyek behálózzbudapest kineziologia 05ák az egész testet. A bőr alatt helyezkednek el, és az úgynevezett akupunktúrapontokban lépnek a felszínre. Ezeken a pontokon keresztül stimulálhatjuk a meridiánokat (pl. akupunktúra, akupresszúra). A meridiánrendszer egy önmagába zárt energiakeringést jelent. A meridiánok külső pályája az inakat, izmokat és a csontokat látja el energiával. A belő pálya az egyes szervek energiaellátását végzik.

Ha a meridiánpálya egy ponton megszakad, akkor az adott izomcsoport nem jut többé elegendő energiához. Ebben az esetben nagyon megnő a sérülékenység veszélye. … Az ehhez a meridiánhoz tartozó szerv többé nem képes kielégítően ellátni feladatát, s a fájdalommal hívja fel erre a figyelmünket. A kineziológia képes gyorsan megállapítani és kiegyensúlyozni az energetikai blokádokat. Az egyensúlyt gyakorlatokkal stabilizálhatjuk. Ezzel megelőzhetjük a nagyobb egyensúlyi zavarok kialakulását, melyek évek múlva betegségek okai lehetnek.”

 

(forrás: Kim da Silva / Do-Ri Rydl: Kineziológia (1994) 15.old.

*12 pár meridián + 2 fő meridián (központi és irányító)

“… Mi is az a rejtélyes izomtesztelés?

A kineziológia eszköze az izomtesztelés, mely rendszerszintű kidolgozása dr. George Goodheart nevéhez fűződik (1964 – Alkalmazott Kineziológia). Agyunk tárolja az információkat … A kineziológiai izomteszt – mint biofeedback, azaz visszacsatolás – segítségével lehetőségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a “működési zavarokat”.

Hogyan működik?budapest kineziologia 003

Izmaink működését agyunk irányítja, az izomból eljut az információ a gerincvelőbe, majd az agytörzsbe, az agykéregbe, a kisagyba, és a válaszreakció vissza az izomba. Tehát az izmok közvetítik felénk az agy, illetve a test memória szinten tárolt információit. Az idegi áramköröket vizsgáljuk, az izomtól az agyig és vissza, így kapunk visszajelzést, hogy bizonyos funkciók energetikailag megfelelően működnek-e, illetve, hogy van-e stressz a rendszerben.

Abban az esetben, ha az izomhoz tartozó meridiánon (energiapálya) az áramlás kiegyensúlyozatlan, az izom nem tart, azaz gyenge a jelzőizom. Ilyenkor az izom korrekciójára van szükség és különféle energetikai korrekciókkal, kiegyensúlyozott működőképes állapotba hozzuk az izmot. Ez rendkívül fontos ahhoz, hogy a tesztelés során pontos információkat kapjunk…”

(forrás: Kineziológia magazin, 2010. június)

 

“Beszélgetés Vízvári Lászlóval, az ETI (Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet) főigazgatójával…Hogyan sorolható be a természetgyógyászat az egészségügy rendszerébe?

Egyetlen, nagy piac a gyógyító piac. Sok orvos gondolja úgy, a természetgyógyászok a rendszer ellenlábasai, szerintem nem. Nem lehet összehasonlítani a mikrobiológiát, a gyógyszerelési technikát, a műtéti eljárásokat és a hagyományos kínai orvoslást, és az egyéb technikákat. Senki nem gondolja, hogy egy vakbélgyulladást bioenergiával kellene gyógyítani. A megelőzés, az egészségfejlesztés és nevelés területén viszont a természetgyógyászat preventív szemlélete komoly értékeket rejt. Gondoljunk csak arra, hogy milyen erős terápiás jellege van, ha az ember elmegy egy természetgyógyászhoz, aki egy órán át beszélget vele, meghallgatja, megerősíti, ránéz, megfogja a kezét, ez már fél gyógyulás.

budapest kineziologia 01

Eltér a filozófia is, az orvoslásnál azt várjuk, kapunk egy-két gyógyszert bevesszük és meggyógyulunk. A természetgyógyászat pedig a saját aktív közreműködésemhez köti a gyógyulást. Mobilizál annak

érdekében, hogy tegyek magamért valamit, legalább gondoljam át, hogy élek, mit eszem. Ezért nagyon jól lehetne egymást kiegészítve használni. A szimbiózison lenne a hangsúly, nem az antagonizmuson, nem zavarnák egymást. Vannak szerencsére olyan ágai a természetgyógyászatnak, amelyet jobban elfogad az orvoslás, például a fitoterápia, az alternatív mozgás- és masszázsterápiák, életmód tanácsadás. Viszont vannak olyanok, amelyektől elzárkózik, ilyen például a bioenergetika.

A kineziológia a megtűrt kategóriába tartozik, pedig az állapotfelmérés, stresszoldás szempontjából nagy lehetne a jelentősége a rendszerben. Ideális lenne, ha baj esetén a kineziológus felméri az állapotot és felhívja a doktor figyelmét, hogy mit talált, sőt rögtön olyan szakorvoshoz irányít, aki segíthet a bajon.”

(forrás: Kineziológia magazin, 2009. december)

 

Mikor alkalmazható?

A kineziológiai kezelés támogathatja számos probléma pozitív irányú változásának elérését.

dreamstimeextrasmall_28443841

Hisz a tudatalattiban bármilyen üggyel kapcsolatban „megbújhat” egy negatív, korlátozó hitrendszer, ami észrevétlen gyakorol hatást döntéseinkre, viselkedésünkre, választásainkra. Ezeket vagy generációsan örököltük őseinktől, vagy mi alakítottuk ki magunknak életünk során.

 

A kineziológia hozzájárul

  • A testi – lelki egészség és egyensúly létrehozásához és fenntartásához.
  • Az önbizalom és az önértékelés növeléséhez.
  • A képességek kibontakoztatásához.
  • A célok megvalósításának útjában álló, belső akadályok azonosításához, feloldásához.
  • A stresszhelyzetek, félelmek kezeléséhez.
  • Önmagunk jobb megismeréséhez, a tudatosság fejlesztéséhez.
  • A munkahelyi, családi konfliktusok rendezéséhez.
  • Az energiaszint növeléséhez.
  • Az életminőség javításához.

 

A kineziológia javasolt (a teljesség igénye nélkül):

  • Feszült, stresszes élethelyzet,
  • Pszichoszomatikus betegség,
  • Függőség, fóbia,
  • Félelmek, szorongás,
  • Kapcsolati probléma,
  • Veszteség (válás, gyász),
  • Testvér érkezése, féltékenység,
  • Beilleszkedési nehézségek,
  • Körömrágás,
  • Beszédhiba,
  • Alvászavar,
  • Tanulási probléma … esetén.

 

A kineziológia Magyarországon kevésbé ismert ága: LEAP-SIPS-GLIA,
alkalmazható az alábbi esetekben:

  • Tanulási nehézségek,
  • Helyesírási problémák,
  • Olvasási és szövegértési zavarok,
  • Számolási nehézségek,
  • Pszichoszomatikus tünetek (fejfájás, émelygés),
  • Vizsgadrukk,
  • Izmokat, inakat, szalagokat érintő mozgási problémák, fájdalmak,
  • Achilles ín rövidülés,
  • Csonttörés és izmokat érintő műtét után visszamaradó fájdalom,
  • Szem – kéz koordináció,
  • Felnőttkori átképzés,
  • Munkahelyi, magánéleti stressz,
  • Gyakori, indokolatlan megbetegedés,
  • Koncentrációs nehézségek
  • Beszédzavar
  • Memóriazavar
  • Tic
  • Fogcsikorgatás
  • Migrén

 

 

Kineziológia és képességfejlesztés

A kineziológia tág határok között értelmezi a képességfejlesztést.
Tanulási problémának tekint minden olyan helyzetet, amikor képtelennek érezzük magunkat egy feladat elvégzésére legyen az tanulás, számolás, írás, ügyintézés, kapcsolatteremtés, munkavégzés. Tehát tanulásnak tekint minden olyan helyzetet, amely egy ember képességeinek, készségeinek alkalmazását igényli annak érdekében, hogy célját elérje.

Minden kineziológiai rendszer központi részét képezik a képességfejlesztő gyakorlatok.

 

 

 

Mit csinál a kineziológus?

A megoldásra váró probléma meghatározása után a kineziológus speciális technikát – izomtesztelést – használ arra, hogy visszajelzést kapjon a tudat – tudatalatti – test szintjéről.
Az izomtesztelés alapja, hogy bármely stressz, negatív gondolat változást idéz elő a testben, tehát az izmokban, az izomtónusban is, ezt érzékeli a tesztelő.
A test és az agy fogantatásunk pillanatától elraktároz minden eseményt, attól függetlenül, hogy ezekre emlékszünk-e tudatosan, vagy sem.
A kineziológiai munka során a feladat az, hogy az adott témával kapcsolatban a tudatalattiban lévő információkat a felszínre hozzuk, ezáltal lehetővé válik a kapcsolódó negatív érzelmek oldása. Mindig az a cél, hogy a negatív stresszeket a lehető legkíméletesebb módon távolítsuk el a testből és az elméből. A kineziológia korrekciós gyakorlatai egyszerűek, gyengédek, fájdalommentesek.
KinezKezek_IMG_4551Az érzelmi stresszek feloldása energetikai egyensúlyt hoz létre a testben azáltal, hogy szabaddá válik az energiaáramlás a szervezetben, aktivizálva ezzel a test öngyógyító mechanizmusát.

Az izomtesztelés:

A kineziológus kérdéseket tesz fel a különböző kineziológiai rendszereknek megfelelően, közben enyhe nyomást gyakorol a vizsgált személy kinyújtott karjára. A kar izmai – közvetítve az agy ill. a test sejtmemória szinten tárolt információit –  erősen tartó vagy elgyengülő izomtónussal reagálnak.
Ez teszi lehetővé, hogy fényt derítsünk az adott probléma valódi okára, illetve, hogy megkeressük a rengeteg lehetséges korrekció közül a legoptimálisabbat.

Mikor várható eredmény?
A kineziológia hatékonysága több tényezőtől függ. Fontos, hogy a segítséget kérő készen álljon és akarja a változást. Szükség van a felelősségvállalásra és a magán végzett belső munkára, az aktív együttműködésre. Ennek függvényében a változás mindenkinek a saját ritmusában történik. Öröm, amikor ez egy kezelés után bekövetkezik, de  gyakoribb, hogy ennél több alkalmat vesz igénybe.
A kezelések között 2-4 hét telik el.

Munkám során ezek az eszközök állnak a rendelkezésemre:
LEAP, NEP, SIPS, GLIA,  AFT,  Stress ReleaseOne BrainTouch for HealtBrain Gym,

 

 

 

Stress Release

(Stressz lebontás)

Ez a kineziológiai módszer alapvető stresszoldó technikákat alkalmaz az izomteszteléssel ötvözve. A rendszer foglalkozik a halogatással, kiégettséggel, fóbiákkal, függőségekkel, a rögzült érzelmekkel, a negatív hitrendszerekkel illetve, hogy adott problémával kapcsolatban mely szerv reflexpontok
billentek ki  az egyensúlyból.

A kineziológia ezen ágát Dr.Wayne W. Topping alkotta meg. dreamstimeextrasmall_19498797
Selye János stressz elméletét alkalmazta a gyakorlatban a kineziológia keretei között.

Selye a stressz három különálló szakaszát különböztette meg:

  • A vészhelyzeti reakció szakaszában a test riadót fúj, a stresszor megjelenésére adott válaszként. Az ellenállóképesség csökken. Ez az „üss vagy fuss” reakció.
  • Ezután az ellenállás szakasza következik. A test az ellenállóképességét a normális fölé emeli, hogy alkalmazkodjon a stresszor folyamatos jelenlétéhez.
  • A kimerültség szakaszában a testnek nincs tovább energiája a stresszorhoz való igazodáshoz, és megjelennek a stresszel kapcsolatos betegségek jelei.

 

A stresszreakciók

(izomfeszülés,
szívverés felerősödése,
bizonyos biokémiai folyamatok beindulása,
végtagok kihűlése – mivel a vér az izmokba és a létfontosságú szervekbe áramlik,
vérnyomás emelkedése,
vörösvértestek számának növekedése, annak érdekében, hogy több oxigént tudjon szállítani,
fehérvértestek számának növekedése,
endorphin vérbe kerülése, hogy a fájdalmat a vészhelyzet idejére blokkolja…)

létfontosságúak, hiszen nagymértékben növelik a túlélési esélyeinket valódi vészhelyzet idején, azonban egészségünk ellen hat, ha a stresszreakciót folyamatosan, szükségtelenül váltjuk ki.

Fontos! Nem számít, hogy a stresszor valódi vészhelyzet vagy „csak” észlelt vészhelyzet! Az utóbbi esetben is lezajlanak a  stresszreakciók.

 

„Ha ma csökkentjük a stresszt, megelőzhetjük a holnap betegségeit.”
/ Dr.Wayne W. Topping kineziológus/

 

(Forrás:Dr.Wayne W. Topping – Győzelem a stressz felett)

 

 

 

Kapcsolat

Kalocsai Erika

 

Telefon:

30 / 258 – 4200

(A sikertelen hívás oka leggyakrabban, hogy a hívás megzavarná valakinek a kezelését. A türelmét kérem; visszahívom, amennyiben a telefonszám megjelent a készülékemen.)

 

 Hattyú Dental & Medical rendelő

Budapest, I. ker. Hattyú utca 14. 
VII. emelet (Hattyúház)

 

A kineziológiai kezelések 1 – 1,5 órát vesznek igénybe.

Ára: 12.000 Ft / alkalom

Két kezelés között 2-4 hét telik el.

(Ennyi időre van szükség az új információk feldolgozásához, beépüléséhez.)

 

(google térkép itt érhető el)

 

Email:

erika.kineziologia “kukac” gmail.com

 

 

Adatlap

Praktikus információk

 

 

 

Szolgáltató:
neve: KGEB Kft
székhelye: Budaörs, Csillag u. 6. 2040
telephelye: Budapest, Hattyú u. 14. 1015
elérhetősége: 30/258-4200
email címe: kalocsaierika177@gmail.com
nyilvántartásba vevő hatóság: Fővárosi Bíróság
adószáma: 12191642-1-13

Engedélyező hatóság:
neve: Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
nyilvántartásba vételi szám: 191571
neve: Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály
működési engedély száma: BP-02/NEO/03811-3/2016
Szakmai érdekképviseleti szerv: Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

Tárhelyet biztosító:
neve: Net- Tech Consulting Kft
székhelye: 1193. Budapest Üllői út 266.
elérhetősége: 30/ 426-6905
e-mail: ugyfelszolgalat@net-tech.hu

 

 

 

 

kulcsszavak: alternatív, belváros, Bp., Buda, Budapest, életminőség javítás, félelem, fóbia, függőség, halogatás, kineziológia, kineziológus, kineziológiai oldás, körömrágás, Mammut, metró közelében, Moszkva tér, önbizalom, pánik, Pest, egészség, stressz, stresszoldás, Széll Kálmán tér, szorongás, tanulási képesség, tanulási probléma, gyerek, természetgyógyász, 1.ker, 1. ker., I. kerület, i. ker., 2.ker, 2. ker., II. kerület, ii. ker., 5.ker, 5. ker., V. kerület, v. ker., 11.ker, 11. ker., XI. kerület, xi. ker., 12.ker., 12. ker, XII. kerület,, xii. ker., 13.ker, 13. ker., XIII. kerület, xiii. ker. kineziológia ár, árak, térkép, kapcsolat, elérhetőség, Újbuda, Hegyvidék, Újlipótváros, Terézváros, Rózsadomb

 

 

 

LEAP – Kineziológia

A LEAP programban
akupunktúrás pontok speciális kombinációinak érintésével,
különböző agyi területekre és agyi pályákra tudunk hatást gyakorolni;
közvetlenül tudjuk őket stresszmentesíteni, ezáltal tartós pozitív változást elérni.


Ez a kineziológiai rendszer integrálja a már hagyományosnak mondható kineziológiai ágak “tudását” az agykutatások tudományos eredményeivel.

Alkalmazható többek között az alábbi esetekben:LEAP

  • Tanulási nehézségek,
  • Helyesírási problémák,
  • Olvasási és szövegértési zavarok,
  • Számolási nehézségek,
  • Pszichoszomatikus tünetek (fejfájás, émelygés),
  • Vizsgadrukk,
  • Szem – kéz koordináció,
  • Felnőttkori átképzés,
  • Munkahelyi, magánéleti stressz,
  • Gyakori, indokolatlan megbetegedés,
  • Koncentrációs nehézségek
  • Beszédzavar
  • Memóriazavar

 

LEAP – Tanulást Segítő Haladó Program
(Learning Enhancement Advanced Program)

 

Bizonyos szempontból egész életünk során tanulunk abban az  értelemben, hogy tapasztalatokat szerzünk, és azokat életünkbe integráljuk.

Ez a kineziológiai módszer a két, külön funkciókkal rendelkező, de egymást kiegészítő agyfélteke működésén alapul.

Az integrált agyműködésnek három fő feltétele van:

  • a különböző agyi területek jól működjenek, átjárhatók és elérhetők legyenek

  • a különböző agyi területek kommunikáljanak egymással, ez az integráció

  • és ezt az integrált működést a stresszhatások ellenére is fenn tudjuk tartani.

Van  aki a stresszt olyan erősen éli meg, hogy elveszíti gondolkodási képességét. Ez lehetetlenné teszi számára, hogy megtegyen olyan dolgokat, amiket korábban gond nélkül meg tudott tenni. Pl: vizsgaszituáció.
A LEAP szemszögéből nézve ilyen helyzetekben az integrált agyműködés hiányáról van szó. Megbomlik azoknak a specifikus agyi területeknek az integrált működése, melyek az adott feladat megoldásához szükségesek.

Természetesen mindenkinek más és más fokozatú stressztől, más és más helyzetben blokkolódik az agyműködése. Van akinek egy egyszerű tört láttán: “Reménytelen eset vagyok matekból!”, van akinek egy bizonyos lány láttán: “Tudom mit akarok mondani neki, de mikor ott áll velem szemben, teljesen lebénulok.”

Ha a feladat megoldásához szükséges agyi területek nem hozzáférhetők ill. nem működnek integráltan, semmilyen magyarázat nem viszi közelebb az illetőt a megoldáshoz.

Ez az oka annak, hogy még a legintenzívebb egyéni foglalkozás, különóra is csak apró lépésekben segít a tanulási probléma leküzdésében.
(lásd: A kineziológia segíti a gyermekeket a tanulásban)
Ez az oka annak is, hogy életünk során miért követjük el ugyanazokat a hibákat újra meg újra.

Az integrált agyműködés hiánya egész egyszerűen gátolja a tanulást.
(lásd: Képzeld el, hogy az agyad egy ház!)

Ez egy több lépésből álló program, melyben meghatározott a kezelés sorrendisége.
Többszöri, terápiás alkalmazás szükséges a hosszútávú, tartós eredmény eléréséhez.


 

A LEAP, a kineziológia kevésbé ismert ága Magyarországon.

Ennek a kineziológiai rendszernek a megalkotása Dr Charles T. Krebs nevéhez fűződik.
Tengerkutató biológusként kezdte tudományos pályafutását.
Búvárbaleset következtében lebénult.

Ezután kineziológiát tanult, saját gyógyulása érdekében agykutatással kezdett foglalkozni és megalkotta a LEAP-et.

Ezek segítségével újra megtanult járni.

 

 


 

 

A KINEZIOLÓGIA NEM DIAGNOSZTIZÁL.
A BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIAKÉNT ALKALMAZHATÓ.
NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.

A kineziológia a kiegyensúlyozott energiaáramlás útjában álló akadályok feloldását célozza, beindítva a szervezet öngyógyító mechanizmusát.

 

 


(Forrás: DR. Charles T. Krebs: Agyintegráció, http://hu.wikipedia.org/wiki/Idegsz%C3%B6vet)

 

Kineziológia

A kineziológia azzal, hogy rávilágít a problémák gyökerére és feloldja a blokkokat, az egészség, a lelki egyensúly helyreállítását teszi lehetővé mellékhatások nélkül.

 


A kineziológia hozzájárul

  • A testi-lelki egészség és egyensúly létrehozásához és fenntartásához.
  • Az önbizalom és az önértékelés növeléséhez.
  • A képességek kibontakoztatásához.dreamstimeextrasmall_10863000
  • A célok megvalósításának útjában álló, belső akadályok azonosításához, feloldásához.
  • A stresszhelyzetek, félelmek kezeléséhez.
  • Önmagunk jobb megismeréséhez, a tudatosság fejlesztéséhez.
  • A munkahelyi, családi konfliktusok rendezéséhez.
  • Az energiaszint növeléséhez.
  • Az életminőség javításához.

A kineziológia hatékonyan és gyengéden oldja fel a negatív érzelmek mentén, az energiarendszerben keletkezett blokkokat. Ez a rendszer az akupunktúrás pontokon keresztül stimulálható.

 


A kineziológiai munka során dolgozunk
– az érzelmekkel,
– a gondolatokkal – hitrendszerekkel,
– a fizikai testben lerakódott feszültségekkel.
Az energetikai kineziológia rendszer gerincét a problémával kapcsolatos idegrendszeri struktúrák stresszmentesítése képezi.

 


Mindannyian rendelkezünk öngyógyító mechanizmussal, de nem mindig tudjuk élvezni áldásos hatását, mert működését jelentős mértékben befolyásolja a stressz.

Amikor stresszt említünk, többnyire a főnökünk, a párunk, a szomszédunk, esetleg a kifizetetlen számláink, vagy a forgalmi dugóban, bosszankodással töltött időnk jut eszünkbe.

A stressz alapvetően a túlélésünket hivatott szolgálni.

Amikor veszélyes helyzetbe kerülünk, az idegrendszerünk felkészít minket, helyzettől függően a menekülésre vagy a harcra. Ilyenkor stresszhormonok szabadulnak fel, felgyorsul a szívverés, a légzés …stb., miközben azok a “működések”, amik a túlélés szempontjából ráérnek (pl: emésztés), azok lelassulnak, háttérbe szorulnak.
Ez zajlik a szervek szintjén.
Mi történik a sejtek szintjén? A sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, vízhez, tápanyaghoz …stb., vagyis a stressz ezen a szinten is jelentős hatással bír.

Amikor a vészhelyzet elmúlik, helyreáll a testben az egyensúlyi állapot. Normalizálódik a stresszhormonok szintje, a légzés, a szívritmus … és befejeződik az emésztés.

Túléltünk egy veszélyes helyzetet!
Ez a program, mint sikeres program elmentésre kerül, hogy legközelebb, hasonló helyzetben, mint kész forgatókönyv pillanatok alatt elérhető legyen. (Erre még később visszatérek.)

A probléma akkor kezdődik, amikor beleragadunk egy stresszhelyzetbe. Az adott szituációt követően napokkal később is, a gondolataink által “vészhelyzetben” tartjuk magunkat, ezzel állandósítjuk a stresszreakciókat. A gondolataink gyakorlatilag átveszik az irányítást felettünk és eközben negatív biokémiai folyamatoknak tesszük ki a testünket.

A probléma másik variációja, mikor a stresszhelyzetek egymást érik az életünkben. Ezzel ugyanazt a megterhelő hatást gyakoroljuk a fizikai testünkre, mint az előbb említett esetben.


Csak akkor ér minket stressz, amikor valóban életveszélybe kerülünk, vagy ha meghalljuk a főnökünk hangját, esetleg ha a csúcsforgalomban értékes időnk percei tűnnek el a semmibe?


Most térnék vissza a túlélőprogramjainkhoz.

Az emlékek a sejtjeinkben energiamintázatokként raktározódnak el, már a kezdetektől.

Így a logikus gondolkodás kialakulása előtti időkből is vannak “emlékeink”, megküzdési stratégiáink.

Nem is kevés. Ezek közül nyilván a romboló emlékek, a hozzájuk kapcsolódó negatív érzelmek azok, amik későbbi életünk során problémát okozhatnak.

Amikor ezek az emlékek és érzelmek ismét aktiválódnak, akkor a kisgyermek szintjén aktiválódnak, úgy ahogy az korábban “elmentésre” kerültek; vagyis 25, 30, 40… éves korban, de nem egy 25, 30, 40… éves racionális gondolkodásának megfelelő szinten!

Mitől aktiválódhatnak ezek az emlékek, érzelmek? Bármitől, amivel kapcsolatban a régi szituációra asszociálunk, és ez nagyon gyakran nem tudatosan történik. Nem csak maga az asszociáció, de a kiváltott érzelem megélése sem feltétlenül zajlik tudatosan.

 Az érzelmeinket megélhetjük:

  • tudatosan:

A bennünk dolgozó érzelmeknek nagyon kicsi töredékét
(egyes vélemények szerint csupán 2%-át) tudjuk tudatos szinten
beazonosítani.

  • tudat alatt:

A tudat alatt megélt érzelmeknél azt tapasztaljuk, hogy
pl. szomorúság van bennünk, de nem tudjuk megnevezni az okát.

  • tudattalanul:

Ezeket az érzelmeket is megéljük, pl. amikor valaki egy semlegesnek
minősülő helyzetben idegesen, csapkodva intézi a tennivalóit.
A reakciójára nincs ésszerű magyarázat, és miközben a környezete
visszajelzi az érthetetlen viselkedést csak ennyit felel:
“Dehogy, nem is vagyok ideges!” és anélkül, hogy felismerné a benne
zajló folyamatokat, kapkodó tevékenységét tovább folytatja.

 


Tehát a stresszhatás
– valódi életveszélyes helyzetek,
– veszélyesnek értelmezett (elkések, mit szólnak majd …) szituációk,
– tudat alatt és a tudattalanul megélt, újra aktiválódott negatív emlékek és érzelmek mentén keletkeznek bennünk, és ne feledjük, hatnak az életminőségünkre.

 


 

Betegségek, mozgási problémák, fájdalmak esetén is a keletkezett blokkok feltérképezése, feloldása a cél, az érzelmi háttér feldolgozása révén. Ehhez a kineziológia széles eszköztára áll a kineziológus rendelkezésére. A kineziológiai kezelésnek az a célja, hogy feloldja azokat a blokkokat, amik az adott témával kapcsolatban, a test öngyógyító mechanizmusának működését korlátozzák, gátolják, ezzel teszi lehetővé az egyensúly helyreállítását.

 

 


 

Dr. Máté Gábor, A test lázadása:

“A legtöbb szülő tényleg feltétel nélkül szereti a gyermekeit, és tényleg azt reméli, hogy sikerül is átadnia ezt a szeretetet. Fontos, hogy ezt tudjuk, még akkor is, ha végeredményben nem ez számít. Ami számít, az a gyerek tudat alatti észleléseinek összessége, amelyek a világgal való kapcsolatának legbelső értelmezésén alapulnak. Ezek az értelmezések a legmélyebb sejtszinten vésődnek be az emberbe, ezek alkotják a biológiai hiedelmeinket, amelyek a legnagyobb mértékben irányítják az érzéseinket, a cselekedeteinket és a reakcióinkat.

És az ilyen tudat alatti hiedelmek által okozott stressz jelentősen hozzájárul a különféle betegségek kialakulásához (…) Bármi legyen is a kezelés, a gyógyulás lényege abban rejlik, ami belül van. Az embernek a gyógyulás érdekében meg kell változtatnia a belső milliőjét. (…)

A kezelések bármely fajtáját választják is az emberek (…) a gyógyulás kulcsa minden esetben az egyén tudatos, szabad és önálló választása.”

 


 

 

A KINEZIOLÓGIA NEM DIAGNOSZTIZÁL.
A BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIAKÉNT ALKALMAZHATÓ.
NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.

A kineziológia a kiegyensúlyozott energiaáramlás útjában álló akadályok feloldását célozza, beindítva a szervezet öngyógyító mechanizmusát.