NEP – Kineziológia

Neuroemocionális pályák

 

A kineziológiai módszereken belül, új, sajátos eszköz az érzelmi ügyek feldolgozásához.

Öt alapérzelem idegrendszeri kiegyensúlyozását teszi lehetővé.

 


Ennek a kineziológiai rendszernek a témája a túlélési érzelmek:

  • a HARAG

(düh, gyűlölet, ingerültség, korlátozottság)

  • a FÉLELEM

(szorongás, aggodalom, rossz előérzet, depresszió, fóbia)

  • a PÁNIK

(társadalmi kapcsolatok elvesztése, szeparációs szorongás,
magányosság, bánat, gyász)

  • a MOTIVÁCIÓ hiánya

(elvárásokkal, az érdeklődés hiányával,
folyamatos  sóvárgással kapcsolatos témák)

  • a GONDOSKODÁS hiánya  

(ami lehet önmagunkkal vagy másokkal kapcsolatos), vagy
épp ellenkezőleg, az eltúlzott gondoskodás igénye;
a kötődés minőségéről szól, családtagokkal, párkapcsolatokban,
autisztikus problémáknál, kapcsolati függőségeknél.
Ide tartozik, ha nem tudok kapcsolódni másokhoz,
pl. az újszülött gyermekemhez.

 


 

A kineziológia, ezzel a megközelítéssel lehetőséget ad az öt alapérzelemhez
(HARAG, a FÉLELEM, a PÁNIK, a MOTIVÁCIÓ és a GONDOSKODÁS)
kapcsolódó neurológiai útvonalak közvetlen kiegyensúlyozására, nagyon mély stresszmentesítésére;
ezt követően pedig, a test izmaiban és a vegetatív idegrendszerben, az adott érzelem által kifejtett fiziológiai hatás feloldására.

 


 

Az érzéseink mentén alakul a mindennapi érzelmi életünk, a viselkedésünk, az egészségünk, összességében az életminőségünk.

 

Az érzelmeinket megélhetjük

  • tudatosan:     

A bennünk dolgozó érzelmeknek nagyon kicsi töredékét
(egyes vélemények szerint csupán 2%-át) tudjuk tudatos
szinten beazonosítani.

  • tudat alatt:   

A tudat alatt megélt érzelmeknél azt tapasztaljuk, hogy
pl. szomorúság van bennünk, de nem tudjuk megnevezni az okát.

  • tudattalanul: 

Ezeket az érzelmeket is megéljük, pl. amikor valaki egy semlegesnek
minősülő helyzetben idegesen, csapkodva intézi a tennivalóit.
A reakciójára nincs ésszerű magyarázat és miközben a környezete
jelzi az érthetetlen viselkedését, csak ennyit felel:
“Dehogy, nem is vagyok ideges!” és anélkül, hogy felismerné a
benne zajló folyamatokat, kapkodó tevékenységét tovább folytatja.

 


 

Alkalmazási területe a teljesség igénye nélkül:

  • Félelmek
  • Szorongások
  • Depresszió
  • Aggodalom
  • Fóbia
  • Alvási probléma
  • Fogcsikorgatás
  • Pánik
  • Düh
  • Gyűlölet
  • Elhúzódó gyász
  • Motiválatlanság
  • Kapcsolatteremtési probléma
  • Magány
  • Félénkség
  • Függőség

 


 

 

A KINEZIOLÓGIA NEM DIAGNOSZTIZÁL.
A BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIAKÉNT ALKALMAZHATÓ.
NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.

A kineziológia a kiegyensúlyozott energiaáramlás útjában álló akadályok feloldását célozza, beindítva a szervezet öngyógyító mechanizmusát.