Archives

A szerző bejegyzései

 

Az érzelmi stressz

” Hatását tekintve a stressznek két fő típusát különböztethetjük meg:

  • A fizikai stresszt a testtel szembeni kihívások idézik elő, mint pl. baleset, betegség, méreg, sport.
  • A lélektani / érzelmi stresszt saját hiedelmeink és környezetünk részéről minket érő lelki-érzelmi megpróbáltatások okozzák, vagy eredhet egyszerűen fizikai stresszből is.

Érzelmi stressz esetén a jelen stressze másodlagos (szekunder) stressz, melynek oka az az élethelyzet, amivel az ember éppen megküzdeni próbál.
Ennek valódi forrása a múlt stressze, az elsődleges (primer) stressz, amely eredhet aktuális életünkből, generációs múltunkból (pszichogenetikus stresszeink) és reinkarnációs terheinkből.
A stressz jelenbeli okai közé tartoznak életünk fontos változásai, függetlenül attól, hogy a változás kedvező vagy kedvezőtlen. Ha túl sok változás történik egy időben az ember életében, megnő az esélye annak, hogy az alkalmazkodás stressze túlnő az egyéni teherbíráson, és depresszióhoz vagy egyéb stresszbetegséghez vezet.
E fontos életesemények közé tartozik pl: a házasság és válás, haláleset a családban, baleset, betegség, költözés, munkahelyváltás, iskolaváltás, új családtag, nyugdíjazás, üdülés, karácsony, stb.

A stressz kezelés

Első lépés a stressz okának kiderítése, ezt követően az ember képes lehet változtatni az adott helyzethez való viszonyulásán. Erre számtalan öngyógyító módszer alkalmas, mint pl. a relaxáció, meditáció, sport, jóga, pozitív gondolkodás, … stb. Amennyiben az ember önmaga nem boldogul a stressz kezelésével, igénybe veheti szakemberek (pl. kineziológus, pszichológus, jógaoktató) segítségét.

A kineziológiában alkalmazott érzelmi stresszoldás (ÉSO) egyrészt segít a stressz okának felderítésében, másrészt képes csökkenteni a múlt stresszeiből eredő szorongásokat, és ezáltal a jelen stresszét is pozitívan befolyásolja.
A két homlokdudor és a tarkó egyidejű tartásával végezzük. A két homlokdudor összeköttetésben van a neurovasculáris rendszerrel, ezért ahogy megérintjük, fokozódik a vér áramlása a frontális és nyakszirtlebenyben. Az ÉSO során a stresszt okozó szituációt részletekbe menően át kell gondolni, ilyenkor gyakran tudatosul, hogy mi és miért vált ki rossz érzést az emberből. Ezután a stresszt valamilyen képszerű formáben el kell engedni, és rögzíteni egy pozitív, feszültségmentes érzést a szituációval kapcsolatban …”

 

(Forrás: Kineziológia magazin, 2010 március)

 

Meddig fejlődik az agy?

“Korábban úgy gondoltuk, hogy ötéves korra véglegesen kialakul az agyállomány.
Az idegélettannal foglalkozók megállapították, hogy az agy kamaszkorig növekszik, s az elülső kéregállomány sem hagy fel a fejlődéssel 25 éves korig. Abudapest kineziológia 13z új kutatási eredmények szerint azonban az agy növekedése soha nem szűnik meg, egész életünkben mindegyre új sejtek érkeznek agyunkba, pótolva az elkopottat…

     Mit jelent mindez? Nos, nem kevesebbet, mint hogy szüntelenül tanulhatunk, változhatunk és fejlődhetünk, hisz a szó szoros értelmében naponta újraalkothatjuk agyunkat…

Lehetőséget kaptak tehát, hogy új gondolataik támadjanak, megváltoztassák korábbi elképzeléseiket, s pillanatról pillanatra újrateremtsék az önök által megtapasztalt valóságot. Immár nem csupán közhely, hogy a pozitív gondolkodás meghozza gyümölcsét …”

 

(Forrás: Candance B. Pert: Érezd magad istenien! (2007 (58.old.))

Érzelemmolekulák

Eddig a testelme kommunikációs rendszerét alkotó két alapvető összetevőről – a receptorokról és a libudapest kineziológia 12gandokról – beszéltünk. Az utóbbiakat “érzelemmolekuláknak” neveztem el. Kérdés azonban, hogyan találnak ezek ketten egymásra a sejt közötti állomány végtelen térségein keresztül, miként kapcsolódnak össze, majd hogyan továbbítják a sejttevékenységet és ezzel együtt a szervezet egészének működését befolyásoló információt?

A két alapelem közötti vonzást a receptorspecifitásnak nevezett jelenség magyarázza, ami annyit tesz, hogy minden egyes receptor felépítésének egyetlen ligand felel meg. E kettő úgy kapcsolódik egymáshoz, ahogyan a kulcs illik a zárba. A “kulcs”, azaz a peptid addig vándorol, mígnem ráakad a neki tökéletesen megfelelő “zárra”, vagyis receptorra. S amint a kulcs a zárba illeszkedik a zár és ezzel együtt a sejt is megnyílik, a jel behatol a sejtbe, és ott meghatározott tevékenységet indít el… Bár ez a modell nagyjából és egészében helytálló, mostanra dinamikusabb kapcsolatot képzelünk el ligand és receptor között, ami azt jelenti, hogy a kettejük közt fellépő vonzást sajátos rezgés kíséri. A sejtfelszíni receptor állandó mozgásban van, s folyvást alakot vált. Ennek a táncnak az ütemére hangolódik rá a ligand, Az összeillő párok együtt rezegnek tovább ugyanazon frekvencián …

Olyan ez, mint amikor két különböző gitáron megpendítenek egy-egy húrt ugyanabban a helyiségben, s egymásra rezonálva ugyanazt a hangot adják majd ki. Így rezegnek együtt a peptidek is receptorpárjukkal, s összekapcsolódva így pendítik meg az adott érzelmi hangnemet. Így születik a sejtek muzsikája.

Szóltam már arról, hogy az érzelmek közvetítenek a test és az anyagtalan tudat között, s ez a kapcsolat a receptorok felszínén jön létre. A szóban forgó érzelem rezgést gerjeszt, s ez az anyagi világban beindítja receptor és ligand kapcsolódását. Ezért nevezem hát a peptideket az érzelmek molekuláinak…
Mi következik ebből?

A szervezet egészét tekintve, a receptorok a jelmolekulák dinamikus célpontjai, amelyek a külvilág ingereivel összhangban befolyásolják életműködéseinket. Az érzelmek hatással vannak ezekre a molekulákra, amelyek azután visszacsatolva megszabják további érzéseinket. Példa erre, hogy a receptorok száma és fogékonysága sem állandó, mindkettő annak függvénye, milyen gyakran kötődnek hozzájuk peptidek vagy más információszállító anyagok.

Összefoglalóan tehát leszögezhetjük, hogy szervezetünkre kihatással vannak azok az érzelmek, amelyeket átélünk.”

 

A zene, ez a rendezett rezgés a ligandok kikerülésével egyenesen a receptorral pendülhet egy hullámhosszon, azaz olyan hatást válthat ki, akár egy peptid, valamiféle külső szer vagy belső érzelem. A hangok rezgésszáma beindítja a receptorok működését, és ezzel az egész sejttevékenységet. Ez a muzsika gyógyító hatásának titka.

 

 

(Forrás: Candace B. Pert: Érezd magad istenien! (2007 (40-42, 127.old))

T e s t e l m e

Candance B. Pert – Farmakológia, (gyógyszertan) azon belül neurofarmakológia szakterület.

“Végzős hallgatóként magamnak mondhattam a 20.század egyik legjelentősebb felfedezését e területen, valamint az idegrendszerrel foglalkozó új szakágakban, amikor bebizonyítottam az opiátreceptorok létezését …

… bizonyosabudapest kineziologia 11n tudom, és életem minden pillanatában alkalmazom is tudásomat, miszerint az elme és a test egyek. Ennek az egységnek az az alapja, hogy minden életműködésünket érzelmeket ébresztő és információt szállító molekulák hangolják össze, amelyek egyebek között folyamatos párbeszédet teremtenek az immun- és az idegrendszer között. A szervezet egészét és az agyat átfogó kommunikációs hálózat értelem és érzelem szerves egységét teremti meg. Ezt az egységet “testelmének” neveztem el …

Kezdjük azzal, hogy a szervezet gyakorlatilag összes sejtjének felszínét több ezer, receptornak nevezett parányi képlet tarkítja. Ezeknek a receptoroknak – akárcsak az érzékszerveinknek, a szemnek, a szaglószervnek és a fülnek – az a szerepük, hogy felvegyék a környezet ingereit … A receptorok által felvett jelzések a sejt belsejébe kerülnek, amelynek parányi vegykonyhája ennek alapján látja el alapvető élettani feladatait.

A környezeti információk tehát ilyenformán irányítják a sejtosztódást és -növekedést, továbbá a sejtek vándorlását a szervezetben, aminek célja a támadások kivédése és a sérülések begyógyítása. És akkor még nem szóltunk a sejtanyagcseréről, amely szintén a receptorok szabályozása alatt áll … A külső jelzések más sejtektől származnak, s egy információs anyagnak nevezett folyadék továbbítja őket. Ez az agyból, nemi szervekből, zsigerekből és szívből – gyakorlatilag tehát mindenhonnan – származó folyadék gondoskodik a sejtek közötti párbeszédről, egy olyan kommunikációról, amely a testelme egészét igénybe veszi.

A tudomány hormonoknak, ingerületátvivő vegyületeknek és peptideknek nevezi a hasonló hatóanyagokat, de egyetlen közös megjelölés is van rájuk: ligandok. Az elnevezés latinul azt jelenti, “megkötni”, ezek az anyagok ugyanis rendkívül szorosan kötődnek a sejtfelszíni receptorokhoz … Az információt szállító ligandok a szervezet és az agy információcseréjének 98 százalékát bonyolítják. A fennmaradó 2 százalék a szinapszisokban zajlik.

Több mint kétszáz peptidet sikerült eddig beazonosítanunk az agyban és a szervezetben. Valahányszor a sejtek felfogják jelzésüket, megpendül egy-egy érzelmi húr: örülünk, haragszunk, ellazulunk, éhesek vagy jóllakottak vagyunk …”

 

(Forrás: Candance B. Pert: Érezd magad istenien! 2007 (13,20,39.old.))

Az érzelmek

” Az érzelmek értelmezik számunkra a világot. Jelző funkciójuk van, elárulják hogyan érinti belső állapotunbudapest kineziologia 10kat a külvilág inputja. Az érzelmek a jelen ingereire adott válaszok, amelyek a múltbéli tapasztalatok emlékein szűrődnek át, és a múlt észlelése alapján előrevetítik a jövőt.

Az érzelmek átéléséért és szabályozásáért felelős agyi struktúrák, legyenek azok akár a kéregben, akár a köztiagyban, a szülői inputra adott válaszok révén fejlődnek, mint ahogyan a látás idegpályái a fényre adott válaszok révén alakulnak ki. ”

“Az amigdala, egy mandula alakú struktúra az agy halántéklebenyében, a félelmi és szorongási reakciók egyik fő szabályozója. Sok benne a benzodiazepin-receptor* , amelyek aktiválódva gátolják a félelemre adott reakciókat. Azoknak a felnőtt patkányoknak az amigdalája, amelyeket az anyjuk többet nyalogatott és tisztogatott, sokkal több benzodiazepin-receptort tartalmazott, mint azoké, amelyek kevesebb gondoskodást kaptak. A csecsemőkori anyai gondoskodás befolyásolta a felnőtt agyában a szorongás szabályozásának fiziológiáját. Az eltérések nem voltak visszavezethetők genetikai tényezőkre. ”

 

*az agy által termelt természetes nyugtatószerek fogadására szolgál

 

 

 

(Forrás: Dr. Máté Gábor: A test lázadása 2004 (302, 309-310.old)

 

Üss vagy fuss reakció

” A “menekülj vagy küzdj” reakció ma is ugyanazt a célt szolgálja, mint az evolúció során mindvégig: biztosítja az életben maradbudapest kineziologia 091ásunkat.

Csakhogy időközben elveszítettük a a kapcsolatot azokkal a zsigeri érzésekkel, amelyek a veszélyre figyelmeztetnek minket.

A szervezetünk ugyan a megfelelő módon reagál a stresszre, ám az elménk nincs tudatában a veszélynek.

Fiziológiailag stresszes állapotban vagyunk, miközben alig vagy egyáltalán nem vagyunk tudatában a szervezetünket érő kellemetlenségeknek, a distressznek.

Mint Selye is rámutatott, a legtöbb ember életében – legalábbis az ipari társadalmakban – a legjelentősebb stresszorok mind érzelmi eredetűek.”

 

 

(Forrás: Dr. Máté Gábor: A test lázadása 2004 (65-66.old.)

A stressz

“A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármely igénybevételre.

 

A meghatározás megértéséhez meg kell magyarázni, hogy mit tekintünk nem specifikusnak. budapest kineziologia 08

Mindenfajta igénybevétel valamely tekintetben egyedi, azaz specifikus …
Minden gyógyszernek és hormonnak vannak specifikus hatásai: a vizelethajtó szerek serkentik a vizeletkiválasztást, az adrenalin nevű hormon gyorsítja a szívverést és emeli a vérnyomást, egyúttal emeli a vércukor szintjét, az inzulin nevű hormon pedig csökkenti a vércukrot.

Függetlenül attól, hogy milyen természetű szervi változást okoz, valamennyi szernek van egy közös tulajdonsága: alkalmazkodást, átrendezést követel a szervezettől. Ez nem specifikus követelmény; a feladat maga az alkalmazkodás, függetlenül a bonyodalom természetétől.”

A stresszt kiváltó okot stresszornak nevezzük, az emberek ezekre adott válaszai a stresszreakciók.

“A stressz nem csupán idegfeszültség.”

“A stressz nem mindig valamely káros hatás következménye. …
lényegtelen, hogy a stresszor maga kellemes-e vagy kellemetlen; hatása kizárólag attól függ, hogy mennyire veszi igénybe a szervezet alkalmazkodó képességét. …
A káros vagy kellemetlen stressz a distressz.”

“A stressz nem olyasmi, amit el kell kerülni. Valójában nem is lehet, …”

 

stressz grafikon-2

Alarm (riasztó) reakció:
A szervezetben a stresszorral való találkozás jellegzetes tünetei jelentkeznek. Kezdetben az ellenállóképesség csökken, és ha a stresszor nagyon veszélyes (súlyos égés, szélsőséges hőmérséklet) bekövetkezhet a halál.

 
Ellenállási szakasz:
Ha a stresszor folyamatos hatása mellett lehetséges az alkalmazkodás, akkor kifejlődhet a megfelelő ellenállás. Az alarm reakció jelei látszólag eltűnnek, és az ellenállóképesség a normális szint fölé emelkedik.

 
A kimerülés szakasza:
Az alkalmazkodási energia kimerülhet, ha a szervezetet hosszú ideig ugyanazon stresszor hatása éri, amelyhez már alkalmazkodott. Az alarm reakció jelei újra és ez esetben véglegesen megjelennek, és bekövetkezik a halál.

 

 

(Forrás: Selye János: Stressz distressz nélkül 1976 (25-29.old)

Az agyintegráció hiánya

“A tanulók német dolgozatot írnak. Háromoldalas dolgozatot kell írni három téma közül választva. 50 perc áll rendelkezésükre. Figyeljük meg Martina és Mario viselkedését. Martina gyorsan dönt a téma mellett. Csak ír és ír, a mondatok gyors egymásutánban kerülnek a papírra. Amikor az idő lejár, még egy utolsó mondatot papírra vet, és öt teli oldalt ad be. Még rengeteg közölnivalója lenne, és ezért nem maradt ideje, hogy a dolgozatot átolvassa.
Amikor Martina visszakapja a füzetét, az úgy néz ki a sok piros javítástól, mint egy csatamező. Rossz osztályzatot kapott a következő megjegyzéssel: “Jó elbeszélés, sajnos, sok hibával!”
Mariónál egész más a helyzet. Nehezen tudja elhatározni, hogy melyik témát válassza. Végül papírra veti a címet, hosszú ideig nem történik semmi. Mario rágja a tollát, és nézelődik maga körül. Hirtelen leír néhány mondatot, de ugyanolyan gyorsan abbahagyja. Megállapítja, hogy nem a helyes témát választotta, áthúzza eddigi munkáját, és egy másik címet választ. A dolgozat beadásáig üggyel-bajjal egy oldalt ír tele. Amikor Mario visszakapja a füzetét, akkor a füzetben nincs javítás, mégis rossz jegyet kapott – a következő megjegyzéssel: “Jól kidolgozott, de a téma, sajnos, téves.”

budapest kineziologia 02

Hogyan következhetett be ez a reakció? A dolgozat miatt a test stresszhelyzetbe került. Végül is itt jegyre megy a dolog.
Reszkető térdek, a hasban furcsa érzés: “Óh, bárcsak már túl lennék rajta!”
Hirtelen nem értjük a kérdést: Amit még tegnap a felelésnél tudtunk, ma a vizsgán már elfelejtjük.
Alig van vége a vizsgának, ismét emelkedik energiapotenciálunk, mert a vizsgastressz megszűnt. Már tudunk a kérdésre válaszolni, de sajnos késő.
Ha a példánkat megnézzük, akkor a két esetnek oka a következő: a vizsgastressz miatt a dolgozatírás alatt Martina intuitív agyféltekéje átvette a vezetést és a kontrollt. Ebből származott a fantázia és a jó fogalmazás képessége. Martina mondatai mégis tele voltak helyesírási hibákkal. Hogy ezeket észrevegye, ahhoz az analitikus agyfélteke potenciáljára lett volna szüksége, mert ott van a logika, a megértés és az                                       időérzék.
Mariónál ez épp fordítva volt. Az ő esetében az analitikus hemiszféra vette át a vezetést. Nem követett el helyesírási hibát, és pontosan készen is lett, azonban mégsem jutott eszébe, hogy az általa választott témáról mit is írjon, mert a fantázia és a fogalmazási készség az intuitív agyféltekéhez tartozik.
Ha nehéz helyzetekben az agyintegrációt meg tudjuk őrizni, akkor is van egy kis “vizsgadrukkunk”. De még sem ájulunk el, és meg tudjuk oldani a helyzetet.”

 

(forrás: Kim da Silva / Do-Ri Rydl: Kineziológia (1994) 82.old.)

Agyintegráció másképp

“Képzeld el, hogy az agyad egy hatalmas ház, sok-sok szobával. Egyik-másik szoba tágas és világos, csupán néhány lépést teszel a folyosón, és máris be tudsz lépni. Vannak azonban olyan szobák is, amelyek kicsik és kissé szabálytalan alakúak, ezért nem könnyű rájuk akadni: fel kell menni egy csigalépcsőn, vagy a lépcső alatt keresni az ajtót, netán egy zegzugos folyosón kell végigmenni, mire megtalálod. A szobák egy része széles vagy szűk folyosókon át érhető el, de akad köztük olyan is, amelyikből közvetlenül át lehet menni a szomszéd szobába.

Az agy háza három emeletből áll. Az első emeleten azoknak a feladatoknak az intézése folyik, amelyek nélkülözhetetlenek a túléléshez. Ha végigmész a szobákon, rátalálsz azokra az irányítóközpontokra, amelyek a légzésedet, a szívverésedet és az emésztésedet ellenőrzik. Egy másik fontos szobában arról gondoskodnak, hogy tartani tudd az egyensúlyodat. Itt raktározódik el minden mozgás, amit már megtanultál; pl. a kerékpározás, az úszás, az ugrókötelezés, a zongorázás, vagy az írás. Mivel a mozgásokat ezen a helyen biztonságosan megőrzik, egyszerűen felülhetsz a kerékpárodra és elindulhatsz anélkül, hogy eltűnődnél, hogyan is kell ezt csinálbudapest kineziologia 07ni.

Agyad épületének második emeletén számos kisebb szoba sorakozik. Bizonyos szobákban az alapvető testi funkcióknak -a testhőmérsékletnek, az alvás és az ébrenlét állapotának, valamint az éhségérzetnek- az irányítása történik. De olyanok is vannak, ahol az érzéseid születnek …

A második emeleten található emlékezőképességednek egy fontos összetevője is: a rövid távú emlékezet, amely például arról gondoskodik, hogy délben eszedbe jusson, hova állítottad reggel a kerékpárodat.

Az agyad legfelső emeletének a legnagyobb az alapterülete, és itt van a legtöbb szoba is. Minden szobában más-más események zajlanak: látás, hallás, érzés, szaglás, ízlelés, mozgás, beszéd, írás, számolás, emlékezés, ötletek, zenélés. Észre fogod venni, hogy itt tényleg mennyi minden történik. Vicces, hogy amikor felfelé gyalogolsz a lépcsőn, akkor a bal oldalon ugyanazokat a szobákat találod, mint a jobb oldalon. Ennek az az oka, hogy az agyad két részből áll, és  a két agyfélteke elosztotta a tennivalókat. A baloldali szobák hatására tudsz beszélni és számolni, egy repülőgépmodell összerakásakor logikusan, a helyes irányba haladni, a szabályokat betartani, vagy rájönni a dolgok nyitjára. A jobbra található szobákban egész más dolgokról van szó. Ezeknek köszönheted, hogy rálátásod van a dolgokra, vagy hogy egy történethez el tudod képzelni a képeket. Itt alakul ki a ritmusérzék, amire akkor van szükséged, amikor táncolsz, valamint az ujjaid ügyessége, hogy muzsikálni tudj. Itt lakik a fantázia, továbbá a kreativitás is, amely ahhoz kell, hogy festeni tudj.

A szobák között van egy szép, széles folyosó, ahonnan az összes szobához eljuthatsz: szabadon sétálgathatsz ki-be, oda-vissza, jobbra-balra, a lépcsőkön pedig eljuthatsz a többi emeletre is.

És most jól figyelj: az agyadban minden szoba ajtajának nyitva, vagy legalábbis könnyen nyithatónak kell lenni ahhoz, hogy kedved szerint sétálgathass. Ez az első számú feltétele annak, hogy minden feladatot jól, gyorsan és könnyen végezz el, és hogy a tanulás örömet jelentsen számodra.

Mi történik akkor, ha az ajtók csukva vannak vagy nehezen nyílnak? Akkor előfordulhat, hogy a házi feladatodat rosszul oldod meg, mert félsz, hogy rossz jegyet kapsz, vagy hogy nem tudsz egy repülőgépet a leírás szerint összerakni mert a belső szemeiddel nem látod, hogyan kell a végén kinéznie. Ha a bal és jobb szobák történései nincsenek összhangban, mert a széles folyosó nehezen járható, akkor nehezedre esik megérteni az összefüggéseket, vagy megjegyezni, amit olvastál. Ráadásul hamar el is fáradsz, mert elhasználod az energiádat, sőt talán még olyanokat is mondasz, mint például: “utálok tanulni”, vagy “a matek hülyeség”, vagy: “nincs kedvem olvasni”.”

 

(forrás: Helga Baureis – Claudia Wagenmann: Hatékony tanulás kineziológiával (2006) 23-24.old.)

Agyintegráció

“Az emberi agy leegyszerűsítve két agyfélből áll. Az egyik agyfélteke (hemiszféra) – a legtöbb embernél a bal – az analitika, a másik az intuíció funkcióját látja el.
A két hemiszféra egy idegnyalábon, az ún. corpus callosumon keresztül áll összeköttetésben.

A bal agyfélteke irányítja a test jobb oldalát. A bal testoldalt pedig a jobb hemiszféra mozgatja és ellenőrzi. Az agyintegráció tehát akkor áll fenn, ha mindkét agyfélteke azonos időben teljes potenciálját be tudja vetni. Ez megmutatkozik pl. a harmonikus mozgásban; a járás és futás során stresszmentesen, jól érezzük magunkat, és a dolgok is jól alakulnak.

A két agyfbudapest kineziologia 06élteke funkciói:

Analitika
logika,beszéd, olvasás, számolás, írás, számlálás, linearitás, időfüggőség, analízis, intellektus, intelligencia, racionalitás, aktivitás.

Intuíció
forma, teljesség, tér, zene, illat, összeg, szimbolika, időtlenség, fantázia, érzés, irracionalitás, passzivitás.”

 

 

(forrás: Kim da Silva / Do-Ri Rydl: Kineziológia (1994) 78.old.)