Agyi területekről röviden

A LEAP programban speciális akupunktúrás pontok érintésével, az alábbi területekre és agyi pályákra tudunk hatást gyakorolni; közvetlenül tudjuk stresszmentesíteni, ezáltal tartós pozitív változást érhetünk el a gátolt funkciók működésében.

  • AGYTÖRZS

Nagyon hasonlít egy hüllő teljes agyához, ezért gyakran hüllőagynak is nevezik. Az agytörzs mintegy folytatása a gerincvelőnek.
Részei:
    – Nyúltvelő
    – Híd
    – Középagy

Olyan létfontosságú vegetatív testi funkciókat irányít és felügyel, mint pl. a légzés, a szívverés, a testhőmérséklet és az emésztés. Az ösztönök szintjén az agytörzs olyan testi szükségleteket szabályoz, mint az evés, az ivás és a fajfenntartás. Amikor nagyobb stressznek vagyunk kitéve, akkor az agytörzs veszi át a “parancsnokságot”, és attól kezdve már csak a túlélés a fontos. A klasszikus stresszreakció, melynél már csak a küzdelem vagy a menekülés között választhatunk, ebben az agyi tartományban zajlik.

Egy másik fontos terület az agytörzsben a Formatio reticularis, mely felülről lefelé húzódik át az agytörzsön. Sejtek hálózatából áll, és nagymértékben befolyásolja az éberség mértékét. A Formatio reticularis a Subthalamusszal, a Hypothalamusszal és a Thalamusszal együtt ellenőrzi és irányítja a célzott figyelem, az önészlelés és az éberség fokát. Ez azt jelenti, hogy noha halljuk az elhaladó autók, a játszó gyerekek vagy a zúgó repülőgép hangját, képesek vagyunk célirányosan elvégezni a munkánkat anélkül, hogy a zaj elvonná a a figyelmünket. Ez természetesen a közelebbi környezet hangjaira is vonatkozik, pl. a civakodó testvérekére, az osztálytársakéra, akik már befejezték a feladatot, vagy egy tanulóra, aki nyugtalanul billeg a székével. Azok a gyerekek, akik nehezen tudják kiszűrni a külvilág hangjait, sokszor nyughatatlanok, lobbanékonyak, figyelmetlenek és képtelenek a végére érni egy feladatnak.

Néhány létfontosságú központ  a nyúltvelőben és a hídban: Auditív központok, Vizuális központok, Vesztibuláris (egyensúlyérzékelés, mozgásfejlődés) központok …

  • KISAGY

A kisagy a koponyaüreg alján az agytörzs mögött helyezkedik el. Két egymással összefüggő féltekéből áll. A két felet kisujj vastagságú, gyűrű alakú ún. féreg köti össze. Itt rendeződnek össze a testmozgások, itt történik az izomműködés összehangolása (izomtónus beállítása, szemmozgások koordinálása, elhatározott mozgások koordinálása…). A test és a testrészek helyzetéről ad információt és küldi tovább a mozgásközpontoknak.

Ha valamit fel akarunk írni, akkor nem tűnődünk el azon, hogy adott esetben mely izmainkat vagy érékszerveinket kell összehangolnunk, hanem egyszerűen kézbe vesszük a ceruzát és lejegyezzük a gondolatainkat. A megfelelő mozgásfolyamatokat a kisagy az agyalapi dúcokkal együttesen modulálja és finoman összehangolja.

  • KÖZTIAGY

Az agyvelőnek közvetlenül az agytörzs feletti szakasza a köztiagy.
Részei:
– Thalamus
– Hypothalamus

A köztiagy funkcionálisan meghatározó része a Hypothalamus, amely a szervezet minden fontos élettani működését befolyásolja. Kontrollálja és integrálja az autonóm idegrendszer és az endokrin rendszer működését, alapvető szerepet játszik a szervezet homeosztázisának (a belső környezet összetevőinek dinamikus állandósága) fenntartásában. Közreműködik a testhőmérséklet szabályozásában, a testfolyadékok viszonylagosan állandó összetételének biztosításában, a táplálék- és vízfelvétel elősegítésében, a szexuális viselkedés és az érzelmi élet kialakításában.

  • LIMBIKUS RENDSZER

Érzelmeink központja.
Több fontos területből áll:
– Hyppokampus: Döntő jelentőségű a tanulásban, mert része van az emlékezőképesség működésében, és ez a rövid távú emlékezet központja. Tudatos emlékeink elraktározása és előhívása itt történik.

– Amygdala: A legfontosabb érzelmek, mint az öröm, a fájdalom, a félelem, a harag, valamint a küzdelem és a menekülés közti választás itt keletkeznek. Megjelöli tapasztalatainkat aszerint, hogy veszélyesek vagy nem. Vész esetén azonnal működésbe lép az “üss vagy fuss” reflex, az agytörzs veszi át az irányítást, ettől kezdve nem tudunk világosan gondolkodni. Ha nincs veszély, akkor a cortex a megszokott módon működik.

“Az amigdala, egy mandula alakú struktúra az agy halántéklebenyében, a félelmi és szorongási reakciók egyik fő szabályzója. Sok benne a benzodiazepin-receptor, amelyek aktiválódva gátolják a félelemre adott reakciókat. Azoknak a felnőtt patkányoknak az amigdalája, amelyeket az anyjuk többet nyalogatott és tisztogatott, sokkal több benzodiazepin-receptort tartalmazott, mint azoké, amelyek kevesebb gondoskodást kaptak. A csecsemőkori anyai gondoskodás befolyásolta a felnőtt agyában a szorongás szabályozásának fiziológiáját. Az eltérések nem voltak visszavezethetők genetikai tényezőkre.”

– Thalamus elülső magja: érzelmi feldolgozás
– Gyrus cinguli: érzelmek modulációja kapcsolódik ide.
– Gyrus parahippocampalis: hosszú távú memóriából a rövid távú memóriába való átmenet.

  • CORTEX (nagyagy-kéreg)

A cortex révén válunk tudadtosan cselekvő emberekké, itt hozzuk döntéseinket, itt szervezzük a dolgokat vagy raktározzuk el élményeinket emlékezetünkben. A cortex lehetővé teszi, hogy beszéljünk, cselekedjünk, közöljük gondolatainkat és érzéseinket. Először felveszi az összes információt, majd analizálja őket, és összehasonlítja a múltbéli tapasztalatokból származó adatokkal, hogy végül meghozza a döntést.

A nagyagy két részből áll, melyeket féltekéknek nevezünk, és amelyeket egy mély barázda választ szét. Ezen a barázdán egy vastag rostnyaláb, a Corpus callosum (másnéven: híd) húzódik keresztül. Feladata főként abban áll, hogy biztosítsa a két agyfélteke közötti információcserét.
Mindkét agyféltekének megvan a saját feladata. A bal agyfélteke a beérkező adatokat dolgozza fel verbálisan, logikusan, elemezve, racionálisan, elvontan, időben lineárisan és sorrend szerint; míg a jobb agyfélteke, melyet alkotó agynak is neveznek, nonverbális, intuitív, érzelmi, térbeli, vizuális, egységben szemlélő, áttekintő feldolgozást végez.

Noha a két agyfélteke nagyon különböző feladatokat lát el, összehangolt munkát kell végezniük, mert csak így tudunk megbirkózni a ránk váró kihívásokkal. Az együttműködésért felelős Corpus callosum igen érzékenyen reagál a stresszre, és az információcserében ilyenkor zavar jelentkezik.
Ezt az állapotot a kineziológia tanulási blokknak nevezi.

A nagyagykéreg négy lebenyre tagolódik:
– Homloklebeny:

  • Elsődleges mozgató kéreg
  • Beszédképzés
  • Figyelem, koncentráció, munkamemória, végrehajtó funkciók, tervezés, probléma megoldás, szervezés, előrejelzés
  • Érzelmek, motiváció, agresszió kontroll, ítéletalkotás, önmonitorozás, személyiség
– Fali lebeny:
  • Elsődleges szomatoszenzors kéreg (a test felületi és mélyebb rétegeiből eredő ingerekkel kapcsolatos)
  • Tapintás
  • Tárgyak mérete, alakja és színe közötti különbség felismerése
  • Hallottak, látottak másodlagos feldolgozása, megértése
– Nyakszirti lebeny:
  • Elsődleges látókéreg
  • Vizuális asszociációs kérgi területek
– Halántéki lebeny:
  • Elsődleges hallókéreg
  • Beszédértés
  • Szervezés, időbeli egymásutániság
  • Beszéd prozódia (a dallam, a kiejtés sebessége, a ritmus, a hangsúlyozás, hangerő, hangszín)
 
 
Az idegrendszer felépítése:
– Környéki idegrendszer
– Központi idegrendszer
  • Gerincvelő
  • Agy
           – Agytörzs
           – Kisagy
           – Limbikus rendszer
           – Cortex
 
(forrás: Brain Formatting jegyzet; Helga Baureis – Claudia Wagenmann: Hatékony tanulás kineziológiával; Dr. Máté Gábor: A test lázadása)