november, 2016

A hónap bejegyzései

 

Érzelemmolekulák

Eddig a testelme kommunikációs rendszerét alkotó két alapvető összetevőről – a receptorokról és a libudapest kineziológia 12gandokról – beszéltünk. Az utóbbiakat “érzelemmolekuláknak” neveztem el. Kérdés azonban, hogyan találnak ezek ketten egymásra a sejt közötti állomány végtelen térségein keresztül, miként kapcsolódnak össze, majd hogyan továbbítják a sejttevékenységet és ezzel együtt a szervezet egészének működését befolyásoló információt?

A két alapelem közötti vonzást a receptorspecifitásnak nevezett jelenség magyarázza, ami annyit tesz, hogy minden egyes receptor felépítésének egyetlen ligand felel meg. E kettő úgy kapcsolódik egymáshoz, ahogyan a kulcs illik a zárba. A “kulcs”, azaz a peptid addig vándorol, mígnem ráakad a neki tökéletesen megfelelő “zárra”, vagyis receptorra. S amint a kulcs a zárba illeszkedik a zár és ezzel együtt a sejt is megnyílik, a jel behatol a sejtbe, és ott meghatározott tevékenységet indít el… Bár ez a modell nagyjából és egészében helytálló, mostanra dinamikusabb kapcsolatot képzelünk el ligand és receptor között, ami azt jelenti, hogy a kettejük közt fellépő vonzást sajátos rezgés kíséri. A sejtfelszíni receptor állandó mozgásban van, s folyvást alakot vált. Ennek a táncnak az ütemére hangolódik rá a ligand, Az összeillő párok együtt rezegnek tovább ugyanazon frekvencián …

Olyan ez, mint amikor két különböző gitáron megpendítenek egy-egy húrt ugyanabban a helyiségben, s egymásra rezonálva ugyanazt a hangot adják majd ki. Így rezegnek együtt a peptidek is receptorpárjukkal, s összekapcsolódva így pendítik meg az adott érzelmi hangnemet. Így születik a sejtek muzsikája.

Szóltam már arról, hogy az érzelmek közvetítenek a test és az anyagtalan tudat között, s ez a kapcsolat a receptorok felszínén jön létre. A szóban forgó érzelem rezgést gerjeszt, s ez az anyagi világban beindítja receptor és ligand kapcsolódását. Ezért nevezem hát a peptideket az érzelmek molekuláinak…
Mi következik ebből?

A szervezet egészét tekintve, a receptorok a jelmolekulák dinamikus célpontjai, amelyek a külvilág ingereivel összhangban befolyásolják életműködéseinket. Az érzelmek hatással vannak ezekre a molekulákra, amelyek azután visszacsatolva megszabják további érzéseinket. Példa erre, hogy a receptorok száma és fogékonysága sem állandó, mindkettő annak függvénye, milyen gyakran kötődnek hozzájuk peptidek vagy más információszállító anyagok.

Összefoglalóan tehát leszögezhetjük, hogy szervezetünkre kihatással vannak azok az érzelmek, amelyeket átélünk.”

 

A zene, ez a rendezett rezgés a ligandok kikerülésével egyenesen a receptorral pendülhet egy hullámhosszon, azaz olyan hatást válthat ki, akár egy peptid, valamiféle külső szer vagy belső érzelem. A hangok rezgésszáma beindítja a receptorok működését, és ezzel az egész sejttevékenységet. Ez a muzsika gyógyító hatásának titka.

 

 

(Forrás: Candace B. Pert: Érezd magad istenien! (2007 (40-42, 127.old))

T e s t e l m e

Candance B. Pert – Farmakológia, (gyógyszertan) azon belül neurofarmakológia szakterület.

“Végzős hallgatóként magamnak mondhattam a 20.század egyik legjelentősebb felfedezését e területen, valamint az idegrendszerrel foglalkozó új szakágakban, amikor bebizonyítottam az opiátreceptorok létezését …

… bizonyosabudapest kineziologia 11n tudom, és életem minden pillanatában alkalmazom is tudásomat, miszerint az elme és a test egyek. Ennek az egységnek az az alapja, hogy minden életműködésünket érzelmeket ébresztő és információt szállító molekulák hangolják össze, amelyek egyebek között folyamatos párbeszédet teremtenek az immun- és az idegrendszer között. A szervezet egészét és az agyat átfogó kommunikációs hálózat értelem és érzelem szerves egységét teremti meg. Ezt az egységet “testelmének” neveztem el …

Kezdjük azzal, hogy a szervezet gyakorlatilag összes sejtjének felszínét több ezer, receptornak nevezett parányi képlet tarkítja. Ezeknek a receptoroknak – akárcsak az érzékszerveinknek, a szemnek, a szaglószervnek és a fülnek – az a szerepük, hogy felvegyék a környezet ingereit … A receptorok által felvett jelzések a sejt belsejébe kerülnek, amelynek parányi vegykonyhája ennek alapján látja el alapvető élettani feladatait.

A környezeti információk tehát ilyenformán irányítják a sejtosztódást és -növekedést, továbbá a sejtek vándorlását a szervezetben, aminek célja a támadások kivédése és a sérülések begyógyítása. És akkor még nem szóltunk a sejtanyagcseréről, amely szintén a receptorok szabályozása alatt áll … A külső jelzések más sejtektől származnak, s egy információs anyagnak nevezett folyadék továbbítja őket. Ez az agyból, nemi szervekből, zsigerekből és szívből – gyakorlatilag tehát mindenhonnan – származó folyadék gondoskodik a sejtek közötti párbeszédről, egy olyan kommunikációról, amely a testelme egészét igénybe veszi.

A tudomány hormonoknak, ingerületátvivő vegyületeknek és peptideknek nevezi a hasonló hatóanyagokat, de egyetlen közös megjelölés is van rájuk: ligandok. Az elnevezés latinul azt jelenti, “megkötni”, ezek az anyagok ugyanis rendkívül szorosan kötődnek a sejtfelszíni receptorokhoz … Az információt szállító ligandok a szervezet és az agy információcseréjének 98 százalékát bonyolítják. A fennmaradó 2 százalék a szinapszisokban zajlik.

Több mint kétszáz peptidet sikerült eddig beazonosítanunk az agyban és a szervezetben. Valahányszor a sejtek felfogják jelzésüket, megpendül egy-egy érzelmi húr: örülünk, haragszunk, ellazulunk, éhesek vagy jóllakottak vagyunk …”

 

(Forrás: Candance B. Pert: Érezd magad istenien! 2007 (13,20,39.old.))